Uraninit

Név	uraninit, uránszurokérc
Vegyjel, képlet	UO₂
Ásványosztály	oxidok és hidroxidok
Kristályrendszer	szabályos
Kristályalak	kockatermetű kristályok vagy szálas, ecsetszerű halmazok
Szín	acélszürke, sötétbarna, barnásfekete
Fény	szurokszerű, félig fémes
Karc
Keménység (Mohs-féle)	5,5
Hasadás	rossz
Törés	egyenetlen, kagylós
Sűrűség	7,5-9,7 g/cm³
Keletkezés	pegmatitos vagy hidrotermás, és másodlagosan üledékben is feldúsulhat
Jelentős előfordulás	Magyarország (Mecsek), Csehország (Jáchymov), Oroszország, Afrika (Kongó, Nigéria, Kenya, Szomália, Dél-Afrikai Köztársaság) Ausztrália, Kanada (Nagy-Medve tó), USA
Egyéb jellegzetesség	radioaktív

Felhasználása

Az urán kinyerésének legfontosabb érce. Felhasználás: atomenergia, atomkutatás stb.

Uraninit

Forrás: http://hu.wikipedia.org/

Környezeti hatásai

Az atomerőmű előnyei nagyon kecsegtetően hangzanak: nem bocsát ki káros gázokat, kis mennyiségű hulladék képződik, olcsóbb a tüzelőanyag, azonban nem számol a veszélyekkel. A legkisebb terhelést a befogadóba visszaengedett hűtővíz jelenti, amely a visszahűtés ellenére még jelentős felvett hőt tárol, ez a hősszennyezés. A legnagyobb problémát azonban a radioaktív hulladékok elhelyezése. A mai technológiával nem megvalósítható a biztonságos elhelyezésük több száz éven keresztül. Vajon ki merné vállalni, hogy 400 évig biztonságosan helyezi el a kiégett fűtőrudakat? A másik veszélyforrás, hogy napjainkban csak nagyteljesítményű erőműveket terveznek, ha itt bekövetkezik egy emberi mulasztás, mint ahogy bekövetkezett 1986. április 26-án Csernobilban, hatalmas területeket lehetetleníthet el az élet szempontjából. A katasztrófa lokális hatásain túl, a szél messzire eljuttathatja a radioaktív szennyeződéseket, károsodásokat, elváltozásokat okozva.