Kősó

 

 Név   kősó, halit
 Vegyjel, képlet  NaCl
 Ásványosztály  halogenidek
 Kritályrendszer  szabályos
 Kristályalak  főként kocka alakú kristályok üledékrétegekben de lehet szemcsés vagy szálas is
 Szín  átlátszó vagy fehér, de lehet narancssárga, rózsaszínű, lila, sárga vagy kék
 Fény  üveg
 Karc  fehér
 Keménység (Mohs-féle)  2
 Hasadás  tökéletes három irányban, kocka szerint
 Törés  kagylós
 Sűrűség  2,1 g/cm3
 Keletkezés  üledékes
 Jelentős előfordulás  Magyarország (Perkupa, Paks, Duna-Tisza köze), Lengyelország (Wieliczka), Szlovákia (Sóvár), Ukrajna (Sóvár), Románia (Rónaszék, Désakna, Parajd, Szováta, Marosújvár, Torda), Németország (Stassfurt), Ausztria (Salzburg), Franciaország (Mulhouse), USA (Nagy-sóstó, Utah), tengerek (Holt-tenger, Vörös-tenger)
 Egyéb jellegzetesség  plasztikus és vágható, fény hatására a kristályok sötétednek

„Felelj nekem, édes leányom, hogy szeretsz engem?
Úgy, édesapám, ahogy az emberek a sót! - felelte a kicsi királykisasszony."
Benedek Elek: A só

„A só jó. De ha a só elveszti ízét, mivel ízesítik meg. Legyen bennetek só és éljetek békében egymással."
Biblia, Szent István Társult, Budapest, 1979, Márk 9:50

Felhasználása

Elsődleges ipari nyersanyag, a sóból állítják elő elektrolízissel a nátrium-hidroxidot és a klórt (évi 43 millió tonnát), ezek az alapanyagok a mosószergyártásnak, de a klórozott vegyületek előállításához is használják. Utak fagy mentesítésér, ivóvizek fertőtlenítésére, és segédanyagként textil- bőr- és a papírgyártásnál is alkalmazzák.

A másik nagy felhasználási területe az étkezési konyhasó, amely az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk.

Száradó sóhalom

Száradó sóhalmok Bolíviában, a Salar de Uyuni sóstó szélén. A só kinyerésének hagyományos módszere tengerből illetve - mint ez esetben is - sós tavak vizéből
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3 

 

Környezeti hatásai

Állat- és növényvilág

Magas sókoncentrációnál pl. egy főút vonalán tavasszal, ahol a téli csúszós, jeges utakat só szórással csökkentették, elsődlegesen úgynevezett „másodlagos szikesedéssel" számolhatunk, mely hatására megváltozik a talaj fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságai, a bemosódás következtében elszennyeződhetnek a felszín alatti vizek. Ezen hatások eredőjeként mezőgazdasági területeken terméscsökkenést, természetes élőhelyeken, levélperzselődést, rügy- és vesszőkárosodást okoz a magas koncentráció. Különösen veszélyes, amikor február végén, március elején jelentkező fagyok hatására sózzák az utakat, mert ekkor már elindult a nedvkeringés a növényekben.

Autópálya sózás, a fagymentes téli közlekedés nemcsak az út menti élővilágot, hanem közlekedési eszközeinket, művi környezetünket is erősen próbára teszi

Forrás: http://www.autobild.de/ir_img/59046232_f625e6880b.jpg

A só életszükséglet!

Minden élőlénynél, így az embernél is alapvető fontosságú a só megfelelő mennyisége és aránya a szervezetben. Az emberi szervezet számára naponta 5-10 g só bevitele ajánlott, de ez az érték igen eltérő lehet egyes embereknél. A sóhiány szédülést, görcsöket, kritikusabb esetekben apátiát és akár halált is okozhat.

Ajánlott linkek 

Környezeti katasztrófa fenyegeti Kárpátalját

http://sobanya.lap.hu/

http://so.lap.hu/