Az ásványok felhasználásának környezeti vonatkozásai
A pillanat képe
Bányászat
„A természet varázsát ontja bőven:
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz."
William Shakespeare
A föld bolygó szilárd kérgének felső 5-6 km vastag rétege foglalja magában a talajt és azokat a földtani rétegeket, amelyek az ásványkincseket rejtik. A társadalom számára hasznosítható ásványi nyersanyagok óriási értéket képviselnek. Ez az érték függ a technikai fejlődés értékétől és a kereslet-kínálat viszonyától. Általában, ami fontos a technika, az ipar számára, de kevés van belőle, az nagyon drága lesz.
A természeti erőforrások, az ásványkincsek kitermelésével a bányászat, mint önálló gazdasági ágazat foglalkozik. Az ásványi nyersanyagokat a gyakorlatban fogyó erőforrásoknak is nevezik véges mivoltuk miatt. A nyersanyag kifejezés magában foglalja, hogy az adott ásvány csak további feldolgozás (osztályozás, tisztítás, kémiai átalakítás, elégetés stb.) során válik alkalmassá a felhasználássá. Különböző szempontok alapján a következőképpen osztályozhatóak:
- Halmazállapot szerint:
o szilárd (pl.: kőszén, építőkövek, ércek),
o folyékony (pl.: kőolaj),
o légnemű (pl.: földgáz).
- Anyagi összetétel szerint:
o ércek (pl.: bauxit, vasérc),
o nem érces ásványok (pl.: kaolin).
- Keletkezés szerint:
o fosszilis (kőszén),
o magmatikus, vulkáni (pl.: rézérc, bazalt),
o üledékes (pl.: mészkő),
o metamorf (pl.: márvány).
A bányászat alapvetően kétféle módon termeli ki a haszonanyagot:
- külszíni fejtéssel (külfejtéssel), ha az ásványkincs a felszínen vagy a felszín közelében van,
- mélyműveléssel, ha a kitermelés a földfelszín alól történik.
Nézzük meg ezek után, hogy milyen szükségszerű káros környezeti hatásai vannak a bányászatnak:
A bányászat hatása a környezetre
Forrás: Kerényi A. (1995): Általános környezetvédelem. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.
• Az ásványkincs kinyerésének elengedhetetlen velejárója a feltárás. A feltárás során az ásványi nyersanyagot rejtő fedőrétegeket eltávolítják, mely nem tartalmaz a bányászok számára hasznos anyagot. Ebben az ún. meddőben más szempontból azonban nagyon értékes anyagok lehetnek. A leggyakoribb érték maga az élő talaj. A bányanyitás előtt a területen értékes vegetáció, állatvilág vagy éppen mezőgazdasági termelés folyhatott.
• A külszíni fejtésnek a legszembetűnőbb környezeti hatása a tájképrombolás.
Külszíni fejtés. „Bucket Wheel" gépóriás
Forrás: http://i97.photobucket.com/albums/l210/textdead/15610917_cc0ceac3c1.jpg
• A tájképben okozott változásokhoz képest mégis fontosabbnak tartjuk az ökológiai és egyéb környezeti hatásokat. Egy ökológiai rendszer megbontása vagy elpusztítása soha nem állítható vissza a beavatkozás előtti állapotába.
• A bányaművelés nagy hatással lehet a lefolyási viszonyokra és a talajvízre. Az eltávolított növényborítás immár nem képes felfogni, lassítani a lefolyó vizet, mely komoly talajfolyásokat és árhullámokat okozhat.
• Az eredetileg a Föld mélyében rejlő ásványok és kőzetek egyes változatai, ha a felszínre kerülnek oxigénnel érintkezve megváltoztathatják a talaj pH értékét. Így pl. a kéntartalmú ásványok oxigénnel reagálva nedves közegben kénessavvá alakulhatnak.
• A mélyművelésű bányák által kiépített járatrendszerek az idő múlásával és a bányák felhagyásával folyamatosan összeomlanak a rájuk nehezedő kőzetnyomás hatására. Különösen a felhagyott szénbányáknál figyelhető meg a felszín süllyedése, berogyása, amely igen jelentős lehet. Egy-egy ilyen méretű felszínmozgás komoly következményekkel járhat, épületek összeomlanak, utak, földalatti kábelek, csővezetékek, szennyvízcsatornák megsérülnek és az anyagi kár mellet gyakorta környezetszennyezést is okoznak.
„Dolce Vita", életkép egy Bolíviai mélyművelésű bányából
Forrás: http://www.roylloydjones.com/wp-content/photos/bolivia/PICT2916.JPG
• Fontos megemlítenünk, hogy a mélyművelésű bányák megváltoztathatják a vízrendszereket. Például a hazai bauxitbányászat óriási hatással volt Magyarország karsztvízszint csökkenésére, melynek hatásaként a Tapolcai-tavasbarlang kiszáradt és értékes nedves lápok, mocsarak semmisültek meg a Dunántúlon.
• A bányák és ércdúsítók meddőhányói, az ülepítő tavak üledékei sok anyagot tartalmaznak, amely a környezetre és az emberre egyaránt ártalmas lehet. A legtöbb ilyen nehézfém és savas oldószer, melynek használata elengedhetetlen az ércek kinyeréséhez gyakran a környező vízkészletekben jut, óriási pusztításokat okozva ezzel az élővilágban.
A nagybányai ciánszennyezés során elpusztul haltetemek összegyűjtése
Forrás: http://zoldhullam.blog.fn.hu/files/mtosz/cianszenny_halak_005.jpg
• A bányák területén megnövekszik a zaj- és a porszennyezés. A kitermelt ásványkincsek, kőzetek elszállítása legtöbb esetben az úthálózatot terheli le, ritkán van lehetőség vízen vagy vasútvonalon történő szállításra.
Ajánlott linkek
Faller Gusztáv: Bányászat Magyarországon
Kirándulások felhagyott magyarországi bányákban
