Környezeti ásványtan

Felhasználása

A bauxit a timföld előállítás alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás félterméke. A bauxitot ugyan még felhasználják kohóadalékként a vaskohászatban és a kerámia gyártásánál, azonban ez a mennyiség elhanyagolható az alumíniumgyártás mértékében.

Alufólia gyártása a világ egyik legnagyobb alumínium monopóliumában Oroszországban

Forrás: http://www.posztinfo.hu/hir.php?id=141

Környezeti hatásai

A bauxitásványok a földkéreg leggyakoribb anyagai közé sorolhatóak. Bányászata csak a 20. században kezdődött, az alumínium előállításának felismerésével, azonban hamar keresett fémmé vált kiváló tulajdonságai miatt.

A bauxitbányászat következményei Magyarországon

A bauxit kitermelése Magyarországon 1914-ben indult útjára Erdélyben, azonban feldolgozása tőke és kapacitás hiányában Németországban zajlott.  1926-ban Gánt határában a Trianon utáni Magyarországon is megindult a termelés. A sorozatos feltárásokkal és a javarészt külföldi tőkebeáramlással sorra nyíltak meg a bauxit bányák és a feldolgozó üzemek A készletek 90-es évekre szinte teljesen kimerültek és gazdaságtalanná vált, mind a kitermelés, mind a feldolgozás, ehhez még hozzájárult egy világpiaci válság és a KGST összeomlása is. Végül 2002-ben Mosonmagyaróváron megszüntették a timföldgyárat és ezzel hazánk bauxit kora lehanyatlott, azonban az eddig kitermelt közel 100.000.000 tonna bauxit jelentős környezetváltozást és kárt okozott.

Dunántúli-középhegység, Darvastói felhagyott bauxit lencse

A legtöbb bánya a megnyitás kezdetekor már a karsztvízszint alatt volt, ezért folyamatos szivattyúzást igényelt a kitermelés. A Dunántúli-középhegység karsztvizeire óriási hatással volt ez, 20-30 év alatt annyi vizet szivattyúztak fel, hogy a bányák közelében a karsztvízszint akár 100 métert is süllyedt, de a 10-30 méteres süllyedés általános volt. A depresszió hatására a Tapolcai-tavasbarlang vízmentessé vált, a Hévízi-tó vízutánpótlásában zavarok támadtak, a tapolcai mocsár és lápvidék, a tatai mocsár és a csákvári nedves rétek, kiszáradtak, mely az ott élő értékes ősi és reliktum élővilág pusztulásához vezetett. Már attól tartottak a szakemberek, hogy a budai hévízforrások is kárt szenvednek, így a bányászat átállt a lépcsőzetes mozaikos művelésre. Megemlítendő még a karsztvíz komoly természeti értékének semmibe vétele, hiszen hazánk potenciális ivóvízkészletének veszélyeztetése felelőtlen cselekedet.

A másik káros hatás az ércfeldolgozás melléktermékeként keletkezett, a nagy vastartalmú és oldható sókat tartalmazó vörös iszapot zagytárolókban kiszikkasztották, ezután a felszínét a szélerózió már könnyen megbontotta. A környezetbe kerülve nedves állapotban a lúg tartalma jelentős. Megváltoztatja a vizek kémhatását, szikesedést és a növényzet pusztulását okozza, a környezetbe kerülő nátronlúg mennyisége majd eléri a 100.000 tonnát Magyarországon! A ránk maradt veszélyes hulladék biztonságos elhelyezése hosszú idő óta megoldásra vár.

A hazai bauxitbányászat egykori gazdasági értékeit leszámítva, pozitívumként kitűnő geológiai bemutatóhelyek maradtak ránk a felhagyott bányákból (pl. Iharkút), ahol megcsodálhatjuk az ősi trópusi kúp- és toronykarszt jelenségeket, vagy szerencsés esetben gazdag kövületeket találhatunk.

Ajánlott linkek

Bővebben hazánk bauxitbányászata 

Darvas-tói bauxitlencse

Alumínium gyártása 

Egy tanulságos eset (iskolatej - alumínium)

Almásfüzötői vörösiszap-tározók porzásmentesítése 

Üvegházhatás

Globális felmelegedés