Az ásványok felhasználásának környezeti vonatkozásai
A pillanat képe
Azbeszt
| Név | krizotilazbeszt (szerpentin) |
| Vegyjel, képlet | Mg6Si4O10(OH)8 |
| Ásványosztály | szilikátok |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Kristályalak | hosszú, lapos, oszlopos vagy prizmás kristályok, lehet vékonyszálas (rostos), tömeges |
| Szín | zöldessárga, fehér |
| Fény | üveg, selyem |
| Karc | fehér |
| Keménység (Mohs-féle) | 2,5-3 |
| Hasadás | kíválóan hasad a szálak mentén |
| Törés | egyenetlen |
| Sűrűség | 2,5-2,6 g/cm3 |
| Keletkezés | kőzetalkotó, főleg dolomit; metamorf kőzetek elegyrésze |
| Jelentős előfordulás | Magyarország (Csódi-hegy), Oroszország, Kanada, USA, Mexikó |
| Egyéb jellegzetesség | tűz- és lúgálló, hő-, hang- és elektromos szigetelő |
Mire "használták"?
Szórt azbeszt: acélszerkezeteknél, beton falakon és főleg mennyezeteknél tűzvédelmi és hőszigetelő rétegként.
Azbeszt bélés: épületekben, üzemcsarnokokban, csővezetékeken, kazánoknál.
Azbeszt szigetelő-lapok: elválasztó falak, tűzvédett ajtók, plafon-borításként, stb.
Azbesztcement anyagok: csővezetékek (pl. ivóvíz hálózat), tető és oldal-pala, hullámpala, ereszcsatornák, kémények.
Gépjármű- és gépiparban: fékbetétek.
Környezeti hatásai
Az azbeszttermékekkel a világon gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk, sokoldalúsága ellenére azonban, ma már a veszélyes anyagok közé sorolják. Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A legtöbb fejlett országban, így hazánkban is 2005. január 1-től valamennyi azbeszt termék előállítás és értékesítése tilos!
Heveny mérgező hatása nincs és eddigi ismereteink szerint közvetlen érintése sem tekinthető veszélyesnek. Viszont bizonyos körülmények között a belélegzett azbesztszálak tüdő-, mellhártya- és hashártya- megbetegedéseket okozhatnak. A legismertebb ilyen megbetegedés az azbesztózis, mely a tüdőben a szilikózishoz hasonlóan a kötőhártya túlburjánzását eredményezi, mely komoly légzési nehézségekhez vezet. Nincs olyan kis koncentrációja a levegőben, amely ne okozna egészségkárosodást hosszútávon. Azok a dolgozók, akik munkájuk során érintkeztek az azbeszttel, szinte kivétel nélkül áldozatul estek a halálos kóroknak.
Azbesztre vonatkozó hatályos Magyarországi jogi szabályozás
A 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet 2001. január 1-jétől betiltotta az 1. mellékletében felsorolt, azbeszt rostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de 2005. január 1-jétől az azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált. Az azbesztet, illetve azbeszt tartalmú anyagot eltávolító dolgozók védelmében a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet tartalmaz előírásokat. A 4. sz. melléklet mérési feladatokat ír elő, továbbá ún. tisztasági határértéket is megállapít (0,01 rost/cm3). Az 1/2005-ös EüM
rendeletnek megfelelően a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZ-el, illetve be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A rendelet értelmében először el kell távolítani az azbesztet az épületből és csak ezután lehet hozzálátni a bontáshoz.
A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerint az azbesztet tartalmazó építőanyagok hulladéka veszélyes hulladéknak minősül (pl. EWC 170605), amire a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A hulladékok kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását) csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti.
Az Országgyűlés által 2003-ban elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) f 12.1. pontjában is szerepel az azbesztmentesítési program.
Napjaink egyik problémája az azbeszt tartlamú palatetők megfelelő helyre kerülése
