Uraninit
| Név | uraninit, uránszurokérc |
| Vegyjel, képlet | UO2 |
| Ásványosztály | oxidok és hidroxidok |
| Kristályrendszer | szabályos |
| Kristályalak | kockatermetű kristályok vagy szálas, ecsetszerű halmazok |
| Szín | acélszürke, sötétbarna, barnásfekete |
| Fény | szurokszerű, félig fémes |
| Karc | |
| Keménység (Mohs-féle) | 5,5 |
| Hasadás | rossz |
| Törés | egyenetlen, kagylós |
| Sűrűség | 7,5-9,7 g/cm3 |
| Keletkezés | pegmatitos vagy hidrotermás, és másodlagosan üledékben is feldúsulhat |
| Jelentős előfordulás | Magyarország (Mecsek), Csehország (Jáchymov), Oroszország, Afrika (Kongó, Nigéria, Kenya, Szomália, Dél-Afrikai Köztársaság) Ausztrália, Kanada (Nagy-Medve tó), USA |
| Egyéb jellegzetesség | radioaktív |
Felhasználása
Az urán kinyerésének legfontosabb érce. Felhasználás: atomenergia, atomkutatás stb.
Uraninit
Forrás: http://hu.wikipedia.org/
Környezeti hatásai
Az atomerőmű előnyei nagyon kecsegtetően hangzanak: nem bocsát ki káros gázokat, kis mennyiségű hulladék képződik, olcsóbb a tüzelőanyag, azonban nem számol a veszélyekkel. A legkisebb terhelést a befogadóba visszaengedett hűtővíz jelenti, amely a visszahűtés ellenére még jelentős felvett hőt tárol, ez a hősszennyezés. A legnagyobb problémát azonban a radioaktív hulladékok elhelyezése. A mai technológiával nem megvalósítható a biztonságos elhelyezésük több száz éven keresztül. Vajon ki merné vállalni, hogy 400 évig biztonságosan helyezi el a kiégett fűtőrudakat? A másik veszélyforrás, hogy napjainkban csak nagyteljesítményű erőműveket terveznek, ha itt bekövetkezik egy emberi mulasztás, mint ahogy bekövetkezett 1986. április 26-án Csernobilban, hatalmas területeket lehetetleníthet el az élet szempontjából. A katasztrófa lokális hatásain túl, a szél messzire eljuttathatja a radioaktív szennyeződéseket, károsodásokat, elváltozásokat okozva.
Paksi atomerőmű
Forrás: http://www.energiainfo.hu/index.php?par=4
Ajánlott linkek
Energiaklub - Nukleáris biztonság
Az uránbányászathoz fogható a városi szállopor veszélyessége