Azbeszt

 

 Név  krizotilazbeszt (szerpentin)
 Vegyjel, képlet  Mg6Si4O10(OH)8
 Ásványosztály  szilikátok
 Kristályrendszer  monoklin
 Kristályalak  hosszú, lapos, oszlopos vagy prizmás kristályok, lehet vékonyszálas (rostos), tömeges
 Szín  zöldessárga, fehér
 Fény  üveg, selyem
 Karc  fehér
 Keménység (Mohs-féle)  2,5-3
 Hasadás  kíválóan hasad a szálak mentén
 Törés  egyenetlen
 Sűrűség  2,5-2,6 g/cm3
 Keletkezés  kőzetalkotó, főleg dolomit; metamorf kőzetek elegyrésze
 Jelentős előfordulás  Magyarország (Csódi-hegy), Oroszország, Kanada, USA, Mexikó
 Egyéb jellegzetesség  tűz- és lúgálló, hő-, hang- és elektromos szigetelő

 

Mire "használták"?

Szórt azbeszt: acélszerkezeteknél, beton falakon és főleg mennyezeteknél tűzvédelmi és hőszigetelő rétegként.

Azbeszt bélés: épületekben, üzemcsarnokokban, csővezetékeken, kazánoknál.

Azbeszt szigetelő-lapok: elválasztó falak, tűzvédett ajtók, plafon-borításként, stb.

Azbesztcement anyagok: csővezetékek (pl. ivóvíz hálózat), tető és oldal-pala, hullámpala, ereszcsatornák, kémények.

Gépjármű- és gépiparban: fékbetétek.

Környezeti hatásai

Az azbeszttermékekkel a világon gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk, sokoldalúsága ellenére azonban, ma már a veszélyes anyagok közé sorolják. Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A legtöbb fejlett országban, így hazánkban is 2005. január 1-től valamennyi azbeszt termék előállítás és értékesítése tilos! 

Heveny mérgező hatása nincs és eddigi ismereteink szerint közvetlen érintése sem tekinthető veszélyesnek. Viszont bizonyos körülmények között a belélegzett azbesztszálak tüdő-, mellhártya- és hashártya- megbetegedéseket okozhatnak. A legismertebb ilyen megbetegedés az azbesztózis, mely a tüdőben a szilikózishoz hasonlóan a kötőhártya túlburjánzását eredményezi, mely komoly légzési nehézségekhez vezet. Nincs olyan kis koncentrációja a levegőben, amely ne okozna egészségkárosodást hosszútávon. Azok a dolgozók, akik munkájuk során érintkeztek az azbeszttel, szinte kivétel nélkül áldozatul estek a halálos kóroknak.

Azbesztre vonatkozó hatályos Magyarországi jogi szabályozás

A 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet 2001. január 1-jétől betiltotta az 1. mellékletében felsorolt, azbeszt rostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de 2005. január 1-jétől az azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált. Az azbesztet, illetve azbeszt tartalmú anyagot eltávolító dolgozók védelmében a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet tartalmaz előírásokat. A 4. sz. melléklet mérési feladatokat ír elő, továbbá ún. tisztasági határértéket is megállapít (0,01 rost/cm3). Az 1/2005-ös EüM
rendeletnek megfelelően a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZ-el, illetve be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A rendelet értelmében először el kell távolítani az azbesztet az épületből és csak ezután lehet hozzálátni a bontáshoz.

A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerint az azbesztet tartalmazó építőanyagok hulladéka veszélyes hulladéknak minősül (pl. EWC 170605), amire a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A hulladékok kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását) csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti.

Az Országgyűlés által 2003-ban elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) f 12.1. pontjában is szerepel az azbesztmentesítési program.

Fényképezte: Szalai MihályFényképezte: Szalai Mihály

Napjaink egyik problémája az azbeszt tartlamú palatetők megfelelő helyre kerülése