Név | realgár |
Vegyjel, képlet | As2S2 |
Ásványosztály | szulfidok |
Kristályrendszer | monoklin |
Kristályalak | zömök, rostozott prizmák; lehet szemcsés, bekérgezés, földes-tömeges |
Szín | narancssárga, vöröses |
Fény | gyanta, gyémánt vagy félfémes |
Karc | narancssárga |
Keménység (Mohs-féle) | 1,5-2 |
Hasadás | jó egy irányban |
Törés | kagylós |
Sűrűség | 3,5-3,6 g/cm3 |
Keletkezés | hidrotermás |
Jelentős előfordulás | Olaszország (Carrara), Svájc (Binntal), Szlovákia (Tajó), Bosznia, Macedónia, Erdély, Románia, Törökország, Kína (Hunan), USA (Mercur - Utah, Getchell, King megye) |
Egyéb jellegzetesség | fény hatására instabil, arzén! |
Felhasználása
Adalékanyagul szolgál a bronz- és réz ötvözeteiben, sörétgyártásnál ólomsöréthez, mert így könnyebben formálható golyókká. Az arzénvegyületeket felhasználása például: kártevő elleni szerek, gyógyszerek, harci gázok. A nagy tisztaságú arzén fontos anyag a félvezetők technológiájában.
Realgár
Forrás: http://www.minerapole.com/
Környezeti hatásai
A realgár legnagyobb részét arzénvegyületek előállítására használják fel. Az arzénvegyületek, pedig az egyik legmérgezőbb hatású vegyszerek.
„Az arzén a legmérgezőbb hatású félfém. Nemcsak az emberre, hanem minden magasabb rendű élőlénye nézve is mérgező. Az arzénnal kapcsolatba hozható mérgezési esetek bár megritkultak, ma is előfordulnak. A múltbeli mérgezések leginkább patkánymérgek, légypapíros, arzéntartalmú fukszin segítségével történtek, de a schweinfurti vagy a Scheele-féle zölddel festett gyermekjátékok, tapéták, szövetek, sőt élelmiszerek által következtek be. A szervezetbe jutó arzén az enzimekhez kapcsolódva befolyásolja a sejtfolyamatokat, gyomorpanaszokat, nyelőcsőfájdalmat, hányást és véres hasmenést okozva. A mérgezés megtörténte után a bőr hideg és nyirkos lesz, a vérnyomás lezuhan, ezt görcsök és kóma kialakulása követi. Az arzénmérgezés krónikus is lehet, ilyenkor hosszabb időn át fennállhat gyengeséget, fáradtságérzetet okozva. A fokozott festékanyag-képződés következtében a bőr száraz és erősen pigmentált lesz, a száj nyálkahártyája megduzzad, és végül károsodnak az idegek. Ennek következményeként szúró fájdalom, zsibbadás és átmeneti bénulások jöhetnek létre. A halált végül szívelégtelenség, a csontvelő helytelen működése vagy fertőzés okozhatja. Mérgezést egyetlen nagy dózis is okozhat a szervezetben (akut mérgezés), ilyenkor a halál egy napon belül (bizonyos esetekben néhány óra után) bekövetkezhet. Akut mérgezés esetén az arzén elsősorban a bél nyálkahártyájára hat, igen hamar tüneteket, fájdalmakat, hányingert, hányást, híg széklettel járó hasmenést, izzadást és a torokban kaparó, égő érzést okozva, melyet ájulás és halál követhet. Az arzén iránti egyéni érzékenység széles skálán változhat, egyes emberekben tolerancia alakulhat ki az arzén olyan dózisaival szemben is, mely másokat képes már megölni.
Ha a mérgezés nem volt halálos, a lábadozás akkor is igen lassú, a betegek hosszú ideig kimerültek, olykor reszketegség, szellemi gyöngeség marad vissza. Hevenyebb mérgezések során általános sorvadás következik be a szervezetben, és a mérgezést szenvedett személy hetek múlva hal meg. Jellemző, hogy az arzénmérgezésben elhunytak haláluk után összeaszódnak, kiszáradnak, mint a múmia. Ennek oka, hogy az arzén fertőtlenítő voltánál fogva a rohadást okozó lebontó baktériumokat elpusztítja. Arzénmérgezett testek boncolásakor a belekben vérhashoz hasonló erős gyulladás, valamint a szívben, a májban és a vesékben elzsírosodás észlelhető.
Mivel az arzén kémiai elem (azaz nem bomlik tovább egyszerűbb összetevőkre), a mérgezett hajában, körmében és vizeletében a vizelet analízise vagy a boncolás után az arzénnyomok kimutathatók. Akut mérgezés esetén a beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani. Ilyenkor a gyomormosás és a folyadékpótlás életmentő lehet, azonnal Dicaptolt kell adni két vagy három napon keresztül, ezt követően, pedig penicillamint mindaddig, amíg a vizelet arzénmentes nem lesz. A mérgezett személyt kezelni kell kiszáradás, sokk, tüdőödéma és májkárosodás ellen, továbbá a dicaptol-kezelés befejezése után művesekezelés is szükséges lehet. A krónikus mérgezést szintén Dicaptollal kezelik.
Az arzént gyógyszerként, mint antidiszkratikaként használják, pl. váltóláz, krónikus bőrbajok orvoslása esetében. Erre a célra arzénes gyógyvizek (parádi, róncegnoi vagy levicoi vizek) is alkalmazhatók. Csontbetegségek (csontlágyulás, angolkór) és ideges görcsök (az ún. vidtánc) vagy zsábák ellen szintén sikerrel használják az arzént, rendesen az ún. Fowler-oldat (arzénes savas kálium-oldat) alakjában."
Turkington, Carol (1995). Mérgek és ellenanyagaik lexikona, ford. Démény Eszter és Dr. Tímár Júlia, 1. kiadás, Corvina. ISBN 9631340177.
Az Alföld területén sok helyen természetes módon szennyezett az ivóvíz Forrás: http://www.epa.oszk.hu/00800/00804/00408/57994.html Ajánlott link