Az ásványok felhasználásának környezeti vonatkozásai
A pillanat képe
Kősó
| Név | kősó, halit |
| Vegyjel, képlet | NaCl |
| Ásványosztály | halogenidek |
| Kritályrendszer | szabályos |
| Kristályalak | főként kocka alakú kristályok üledékrétegekben de lehet szemcsés vagy szálas is |
| Szín | átlátszó vagy fehér, de lehet narancssárga, rózsaszínű, lila, sárga vagy kék |
| Fény | üveg |
| Karc | fehér |
| Keménység (Mohs-féle) | 2 |
| Hasadás | tökéletes három irányban, kocka szerint |
| Törés | kagylós |
| Sűrűség | 2,1 g/cm3 |
| Keletkezés | üledékes |
| Jelentős előfordulás | Magyarország (Perkupa, Paks, Duna-Tisza köze), Lengyelország (Wieliczka), Szlovákia (Sóvár), Ukrajna (Sóvár), Románia (Rónaszék, Désakna, Parajd, Szováta, Marosújvár, Torda), Németország (Stassfurt), Ausztria (Salzburg), Franciaország (Mulhouse), USA (Nagy-sóstó, Utah), tengerek (Holt-tenger, Vörös-tenger) |
| Egyéb jellegzetesség | plasztikus és vágható, fény hatására a kristályok sötétednek |
„Felelj nekem, édes leányom, hogy szeretsz engem?
Úgy, édesapám, ahogy az emberek a sót! - felelte a kicsi királykisasszony."
Benedek Elek: A só
„A só jó. De ha a só elveszti ízét, mivel ízesítik meg. Legyen bennetek só és éljetek békében egymással."
Biblia, Szent István Társult, Budapest, 1979, Márk 9:50
Felhasználása
Elsődleges ipari nyersanyag, a sóból állítják elő elektrolízissel a nátrium-hidroxidot és a klórt (évi 43 millió tonnát), ezek az alapanyagok a mosószergyártásnak, de a klórozott vegyületek előállításához is használják. Utak fagy mentesítésér, ivóvizek fertőtlenítésére, és segédanyagként textil- bőr- és a papírgyártásnál is alkalmazzák.
A másik nagy felhasználási területe az étkezési konyhasó, amely az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk.
Száradó sóhalmok Bolíviában, a Salar de Uyuni sóstó szélén. A só kinyerésének hagyományos módszere tengerből illetve - mint ez esetben is - sós tavak vizéből
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3
Környezeti hatásai
Állat- és növényvilág
Magas sókoncentrációnál pl. egy főút vonalán tavasszal, ahol a téli csúszós, jeges utakat só szórással csökkentették, elsődlegesen úgynevezett „másodlagos szikesedéssel" számolhatunk, mely hatására megváltozik a talaj fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságai, a bemosódás következtében elszennyeződhetnek a felszín alatti vizek. Ezen hatások eredőjeként mezőgazdasági területeken terméscsökkenést, természetes élőhelyeken, levélperzselődést, rügy- és vesszőkárosodást okoz a magas koncentráció. Különösen veszélyes, amikor február végén, március elején jelentkező fagyok hatására sózzák az utakat, mert ekkor már elindult a nedvkeringés a növényekben.
Autópálya sózás, a fagymentes téli közlekedés nemcsak az út menti élővilágot, hanem közlekedési eszközeinket, művi környezetünket is erősen próbára teszi
Forrás: http://www.autobild.de/ir_img/59046232_f625e6880b.jpg
A só életszükséglet!
Minden élőlénynél, így az embernél is alapvető fontosságú a só megfelelő mennyisége és aránya a szervezetben. Az emberi szervezet számára naponta 5-10 g só bevitele ajánlott, de ez az érték igen eltérő lehet egyes embereknél. A sóhiány szédülést, görcsöket, kritikusabb esetekben apátiát és akár halált is okozhat.
Ajánlott linkek
Környezeti katasztrófa fenyegeti Kárpátalját
