Galenit

Név	galenit
Vegyjel, képlet	PbS
Ásványosztály	szulfidok
Kristályrendszer	szabályos
Kristályalak	kocka, tömeges, szemcsés
Szín	sötétszürke, néha kékes árnyalattal
Fény	fémes, matt
Karc	ólomszürke
Keménység (Mohs-féle)	2,5
Hasadás	tökéletes a kocka szerint
Törés	egyenetlen
Sűrűség	7,6 g/cm³
Keletkezés	hidrotermás és metaszomikus
Jelentős előfordulás	Anglia (Weardale), Csehország (Pibram) Németország (Fekete-erdő, Harz-hegység), Szardínia, Koszovó (Trepca), Oroszország, Ausztrália (Mount Isa), Mexikó (Naica), USA (Missouri - Oklahoma)
Egyéb jellegzeteség

Felhasználása

Az ólom jól megmunkálható, hajlékony, nyújtható, jól hegeszthető, korrózióálló nehéz fém.

Elsősorban a lőszerek gyártásánál használják, illetve egyes akkumulátorokban is megtalálható, de a sugárvédelemben használatos ruhákban is megtalálható. Felhasználják még az elektronikában, építkezéseknél, illetve ónnal keverve óntárgyakat és forrasztóónt (75%-a ón, 25%-a ólom) készítenek belőle. Egyes festékek és cserépedénymáz készítésére is használják, használták. Az egészségügyben alkalmazzák röntgen és radioaktív sugárzás elleni védelemben, nagy elnyelő képessége miatt. A betűfémként régi típusú szedőgépeken, illetve kézi szedéshez ólomötvözetet használtak. Az ólom-oxidot az ólomkristályüveg gyártásához használják.

Korábban az ólom-tetraetilt „kopogásgátló" üzemanyag-adalékként használták, de a környezetszennyezés csökkentése miatt már csak ólommentes motorbenzineket állítanak elő.

A hagyományos számítógép monitorok jelentős mennyiségű ólmot tartalmaznak

Forrás: http://izzo.inf.elte.hu/~hehe/ve2002/alap/szgfelep/periferiak/monitor/elso.htm

Környezeti hatásai

Az ólomnak sem esszenciális, sem egyéb előnyös élettani hatása nincs: egyértelműen toxikus elem. Általában a nehézfémekre érzékeny molekularészeket blokkolja, de számos más káros hatása is ismert.

Mivel a talajban döntő többsége szorpciós komplexekben kötött ill. oldhatatlan vegyületekben van jelen, a növények számára felvehető Pb-tartalom elég alacsony. Különösen érzékenyek az ólomra a gabonafélék. A levegőből származó Pb általában a növények felszínén marad. Így magára a növényre kevésbé hat, de legeltetésnél sok ólom juthat az állati (és ezen keresztül az emberi) táplálékláncba. A melegvérű állatok (s így az ember) szervezetében az ólom felhalmozódik és idült mérgezéseket okoz. Tünetei: pl. a gyomor- és bélgörcsök, izomfájdalom és görcsök, étvágytalanság, legyengülés, májkárosodás.

Az ember szervezetében felhalmozódó ólom korai stádiumban fejfájást, kedvetlenséget, vérszegénységet, nyugtalanságot, viselkedési problémákat és a koncentrálóképesség romlását okozza. Hosszabb idő után szellemi visszamaradottsághoz, vaksághoz és egyéb szellemi és testi tünetekhez, végső esetben halálhoz vezethet az ólommérgezés. A felnőttek esetében is káros, ha a szervezetükbe ólom kerül. A gyerekek azonban különösen érzékenyek rá.