Környezeti ásványtan

A kristály (ógörög, krüsztallosz = jég) homogén, diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megnyilvánulása a sík lapokkal határolt mértani test.   

Jellemzői

• Homogén (egynemű), kémiailag teljesen egységes, legkisebb része is az egész kristállyal azonos összetételű.
• Anizotróp. A kristály tehát egy homogén anizotróp test.
• Rendezett.

A kristály tehát atomok, ionok, molekulák szabályos periódikus elrendeződése.

Egy, két és három dimenzióra kiterjedő rendezettség

A kristályok sajátságai

Szimmetrián értjük valamilyen motívum szabályszerű ismétlődését. A kristály külső szimmetriája legegyszerűbben az ún. fedési műveletek segítségével ismerhető fel. Morfológiailag három fedési műveletet különböztetünk meg: forgatás, tükrözés, inverzió. Szimmetria elemnek nevezzük azt a mértani elemet, amellyel a fedési műveletet végrehajtjuk

Egyszerű szimmetriaelemek

A gír: Olyan szimmetriaelem, amelynek segítségével a kristály egy teljes körforgás alatt önmagával többször fedőhelyzetbe kerül.

A természetes kristályok lehetséges szimmetriatengelyei (gírjei)

A tükörsík: olyan szimmetriaelem, amely a kristályt két egybevágó tükörképi félre bontja.

A kocka (hexaéder) 9 szimmetriasíkja

A szimmetria középpont: olyan szimmetriaelem, amelyen áthúzott bármely egyenes azonos kristálytani elemeket köt össze (élt éllel, lapot lappal).

A kocka inverziós pontján átmenő egyenesek.
A számok az egyenessel egybeeső szimmetriatengely értékűségét jelzik

Összetett szimmetriaelemek

Giroid: olyan szimmetriaelem, amely elfordítás közben a kristály eredeti helyzetének a tükörképét is létrehozza.

A tetragiorid egyszerű szemléltetése