A kristály (ógörög, krüsztallosz = jég) homogén, diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megnyilvánulása a sík lapokkal határolt mértani test.
A kristály tehát atomok, ionok, molekulák szabályos periódikus elrendeződése.
Egy, két és három dimenzióra kiterjedő rendezettség
A kristályok sajátságai
Szimmetrián értjük valamilyen motívum szabályszerű ismétlődését. A kristály külső szimmetriája legegyszerűbben az ún. fedési műveletek segítségével ismerhető fel. Morfológiailag három fedési műveletet különböztetünk meg: forgatás, tükrözés, inverzió. Szimmetria elemnek nevezzük azt a mértani elemet, amellyel a fedési műveletet végrehajtjuk
Fedési művelet |
Megfelelő szimmetriaelem |
forgatás |
gír v. szimmetriatengely |
tükrözés |
tükörsík v. szimmetriasík |
inverzió |
inverziós pont v. szimmetriaközpont |
Egyszerű szimmetriaelemek
A gír: Olyan szimmetriaelem, amelynek segítségével a kristály egy teljes körforgás alatt önmagával többször fedőhelyzetbe kerül.
A természetes kristályok lehetséges szimmetriatengelyei (gírjei)
A tükörsík: olyan szimmetriaelem, amely a kristályt két egybevágó tükörképi félre bontja.
A kocka (hexaéder) 9 szimmetriasíkja
A szimmetria középpont: olyan szimmetriaelem, amelyen áthúzott bármely egyenes azonos kristálytani elemeket köt össze (élt éllel, lapot lappal).
A kocka inverziós pontján átmenő egyenesek.
A számok az egyenessel egybeeső szimmetriatengely értékűségét jelzik
Összetett szimmetriaelemek
Giroid: olyan szimmetriaelem, amely elfordítás közben a kristály eredeti helyzetének a tükörképét is létrehozza.
A tetragiorid egyszerű szemléltetése