Mai ismereteink szerint a Föld fejlődése során a forgás, a fokozatos lehűlés és a gravitáció eredményeképpen gömbhéjakba rendeződtek az anyagok. Ezeket a koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjakat összefoglalva geoszféráknak nevezzük.
A Föld belső gömbhéjai:
- földkéreg
- felső köpeny
- alsó köpeny
- külső mag
- belső mag
A Föld geoszférái
Forrás: http://hu.wikipedia.org/
Geoszférák jellemzői:
Földkéreg: a legkülső, szilárd halmazállapotú. Bolygónk tömegének 1 %-a.
Szárazföldi kéreg |
Óceáni kéreg |
vastagabb (átlag 35 km) |
vékonyabb (5-8 km) |
sűrűsége kisebb |
sűrűsége nagyobb |
kőzetanyaga gránit |
kőzetanyaga bazalt |
idősebb, 3,8 milliárd is lehet |
fiatalabb 200 millió évnél |
felépítése változatosabb |
felépítése egyszerűbb |
Elem |
%-os arány |
oxigén |
46,4 |
szilícium |
28,2 |
alumínium |
8,2 |
vas |
5,6 |
kálcium |
4,1 |
nátrium |
2,4 |
magnézium |
2,4 |
kálium |
2,1 |
többi elem |
0,7 |
A földkéreg 92 elemből épül fel, de döntő többségét 8 elem alkotja
Földköpeny: felső része szilárd, alatta magas hőmérsékletű, képlékeny állapotú -áramlásai mozgatják a szilárd kőzetlemezeket, asztenoszféra-. A Föld tömegének 68 %-a.
Földmag: fémes (Fe, Ni), jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. A Föld tömegének 31 %-a.
A Föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig
Forrás: http://hu.wikipedia.org/