- A Föld története
- A Föld szerkezete és kémiai összetétele
- Az ásványok és kőzetek keletkezése
- Kristálytan - Kristálygeometria
- Kristálykémia
- Kristályfizika
- Ajánlott linkek és könyvek
- Ásványok rendszerezése
- Az ásványok felhasználásának környezeti vonatkozásai
- Fogalomtár
Ásvány- és kőzettan
A pillanat képe
VII. Borátok, karbonátok, nitrátok
"A természetben jelenleg kb. 110 borátásványt ismerünk. Ezek túlnyomó része igen ritkán fordul elő, csak néhány jelenik meg nagyobb mennyiségben sótelepeken, boraxtavak kiválásai között. Egy kis részük pedig magmás, illetve metamorf környezetben képződik. A karbonátok a földkéreg felszínközeli részén, illetve a felszínen igen elterjedt ásványok. Jelenleg A nitrátok erősen ionos jellegű, sótermészetű vegyületek. Vízben könnyen oldódnak, kis keménységűek. Emiatt alapvetően száraz klímán stabilisak (főként sivatagi éghajlat alatt), ahol jellegzetes bepárlódási termékekként jelennek meg. A természetben mintegy 15 nitrátásványt ismerünk, közülük azonban csak a nátronsalétromnak és a kálisalétromnak van gyakorlati jelentősége." Szakáll Sándor
mintegy 200 karbonátásványt ismerünk a természetben. Számunkra gyakoriságuk és gazdasági jelentőségük miatt különösen a vízmentes karbonátok három csoportja fontos: a kalcit-, aragonit- és dolomit-csoport. Ezekből az ásványokból nagyon elterjedt karbonátos üledékes kőzetek (például mészkő, dolomit, márga), illetve metamorf kőzetek (például márvány, dolomárvány) épülnek föl.
Nyíregyházi Főiskola, Környezettudományi Intézet - 2009
