Környezeti ásványtan

Üledékes kőzetek képei 

Az üledékes kőzetek kialakulás óceánok, tavak, folyók mélyén lerakódott vagy a mozgó jégtakaró és a szél révén felhalmozott üledékekkel kezdődik. Az üledékek egymásra települnek, az alsóbb rétegek betemetődve egyre mélyebbre kerülnek, eltávozik belőlük a víz és megkeményednek. Évmilliók alatt a diagenezisnek nevezett folyamat során a felső rétegek nyomása és a Föld belsejének hője az üledékrétegeket szilárd kőzetekké alakítja. Az üledékes kőzetek kialakulásánál is meghatározóak a fizikai és a kémiai folyamatok, azonban szemben a magmás és metamorf folyamatokkal itt a Föld külső erői játsszák a döntő szerepet.

Törmelékes üledék, konglomerátum

Mállás
A mállás az ásványtársulásoknak a Föld felszínén végbemenő lebontását, oldását értjük, amely folyamatokban elsőrendű szerepet a víz, illetve a benne oldott anyagok játszanak.

• Fizikai (mechanikai) mállás: a kőzetek felaprózódnak, de kémiai összetételük nem változik meg. Legfőbb tényezői a hőingadozás, fagyhatás, a pórusokban történő sókiválás, hullámverés, növényi gyökerek repesztő hatása, stb.

• Kémiai mállás: a kőzetek komponenseinek oldása vagy kémiai átalakulása. Legfőbb tényezői: a csapadékvíz, a szulfidásványok bomlása során keletkező savak és a bioszféra élőlényeinek és bomló szerves anyagainak savtermelő képessége.

Szállítás
• Gravitáció útján
o Lejtőtörmelékek
o Csuszamlás
o Iszapfolyás
• Szállítóközeg útján
o Jég
o Víz
o Szél

 Lerakódás
• Görgetve
• Leülepedés
• Kicsapódás

Üledékgyűjtők
• Erózióbázis szintje feletti (szárazföldi)
• Erózióbázis szintje alatti (tengeri)

Kőzettéválás (diagenezis)
A mállástól a metamorfózisig...

Törmelékes üledék, kavics