Apatit

Felhasználása

A foszfor az élő szervezetek ötödik leggyakoribb eleme. A legfontosabb foszforásvány az apatit. Ipari felhasználása: műtrágya- és mosószergyártás.

Környezeti hatásai

A mosószerek foszfortartalma és a műtrágyák gyakorta terhelik felszíni vizeinket. Elsősorban az állóvizeket veszélyezteti a szennyezés, mert itt kisebb a higulás mértéke. A vizek növényi tápanyagdúsúlása által kiváltott biológiai reakció a felszíni vizek elnövényesedése, burjánzása. Továbbá a víziállatok élettani folyamatait kedvezőtlenül befolyásolják (fokozódó nyálkatermelés, romló ízlelő- és szaglókészség, étvágytalanság). Ha a vizek ~ 0,001 % detergenst tartalmaznak, már akkor halpusztulással lehet számolni.

A tápanyag feltöltődése természetes körülmények között egy igen hosszú folyamat, mely az állóvíz kialakulásától annak feltöltődéséig tart. Ezt a folyamatot nevezzük természetes eutrofizálódásnak. Ezt a folyamatot az emberi tevékenység felgyorsítja, és ennek eredményeként kialakul a gyorsított (antropogén) eutrofizálódás, melynek oka a természetes folyamatoknál lényegesen nagyobb növényi tápanyagterhelés.

Az emberi tevékenység okozta tápanyag-túlterhelés forrásai

Forrás: http://www.ibela.sulinet.hu/termtud/viz/olajszenny.htm

Az eutrofizálódás ökológiai hatása

Forrás: http://www.ibela.sulinet.hu/termtud/viz/olajszenny.htm

Ajánlott linkek

A foszfor körforgása

Szennyvízből energiahordozó: elkészült a foszforreaktor

Azbeszt

Mire "használták"?

Szórt azbeszt: acélszerkezeteknél, beton falakon és főleg mennyezeteknél tűzvédelmi és hőszigetelő rétegként.

Azbeszt bélés: épületekben, üzemcsarnokokban, csővezetékeken, kazánoknál.

Azbeszt szigetelő-lapok: elválasztó falak, tűzvédett ajtók, plafon-borításként, stb.

Azbesztcement anyagok: csővezetékek (pl. ivóvíz hálózat), tető és oldal-pala, hullámpala, ereszcsatornák, kémények.

Gépjármű- és gépiparban: fékbetétek.

Környezeti hatásai

Az azbeszttermékekkel a világon gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk, sokoldalúsága ellenére azonban, ma már a veszélyes anyagok közé sorolják. Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A legtöbb fejlett országban, így hazánkban is 2005. január 1-től valamennyi azbeszt termék előállítás és értékesítése tilos! 

Heveny mérgező hatása nincs és eddigi ismereteink szerint közvetlen érintése sem tekinthető veszélyesnek. Viszont bizonyos körülmények között a belélegzett azbesztszálak tüdő-, mellhártya- és hashártya- megbetegedéseket okozhatnak. A legismertebb ilyen megbetegedés az azbesztózis, mely a tüdőben a szilikózishoz hasonlóan a kötőhártya túlburjánzását eredményezi, mely komoly légzési nehézségekhez vezet. Nincs olyan kis koncentrációja a levegőben, amely ne okozna egészségkárosodást hosszútávon. Azok a dolgozók, akik munkájuk során érintkeztek az azbeszttel, szinte kivétel nélkül áldozatul estek a halálos kóroknak.

Azbesztre vonatkozó hatályos Magyarországi jogi szabályozás

A 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet 2001. január 1-jétől betiltotta az 1. mellékletében felsorolt, azbeszt rostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de 2005. január 1-jétől az azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált. Az azbesztet, illetve azbeszt tartalmú anyagot eltávolító dolgozók védelmében a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet tartalmaz előírásokat. A 4. sz. melléklet mérési feladatokat ír elő, továbbá ún. tisztasági határértéket is megállapít (0,01 rost/cm³). Az 1/2005-ös EüM
rendeletnek megfelelően a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZ-el, illetve be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A rendelet értelmében először el kell távolítani az azbesztet az épületből és csak ezután lehet hozzálátni a bontáshoz.

A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerint az azbesztet tartalmazó építőanyagok hulladéka veszélyes hulladéknak minősül (pl. EWC 170605), amire a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A hulladékok kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását) csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti.

Az Országgyűlés által 2003-ban elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) f 12.1. pontjában is szerepel az azbesztmentesítési program.

Napjaink egyik problémája az azbeszt tartlamú palatetők megfelelő helyre kerülése

Bauxit

Felhasználása

A bauxit a timföld előállítás alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás félterméke. A bauxitot ugyan még felhasználják kohóadalékként a vaskohászatban és a kerámia gyártásánál, azonban ez a mennyiség elhanyagolható az alumíniumgyártás mértékében.

Alufólia gyártása a világ egyik legnagyobb alumínium monopóliumában Oroszországban

Forrás: http://www.posztinfo.hu/hir.php?id=141

Környezeti hatásai

A bauxitásványok a földkéreg leggyakoribb anyagai közé sorolhatóak. Bányászata csak a 20. században kezdődött, az alumínium előállításának felismerésével, azonban hamar keresett fémmé vált kiváló tulajdonságai miatt.

A bauxitbányászat következményei Magyarországon

A bauxit kitermelése Magyarországon 1914-ben indult útjára Erdélyben, azonban feldolgozása tőke és kapacitás hiányában Németországban zajlott.  1926-ban Gánt határában a Trianon utáni Magyarországon is megindult a termelés. A sorozatos feltárásokkal és a javarészt külföldi tőkebeáramlással sorra nyíltak meg a bauxit bányák és a feldolgozó üzemek A készletek 90-es évekre szinte teljesen kimerültek és gazdaságtalanná vált, mind a kitermelés, mind a feldolgozás, ehhez még hozzájárult egy világpiaci válság és a KGST összeomlása is. Végül 2002-ben Mosonmagyaróváron megszüntették a timföldgyárat és ezzel hazánk bauxit kora lehanyatlott, azonban az eddig kitermelt közel 100.000.000 tonna bauxit jelentős környezetváltozást és kárt okozott.

Dunántúli-középhegység, Darvastói felhagyott bauxit lencse

A legtöbb bánya a megnyitás kezdetekor már a karsztvízszint alatt volt, ezért folyamatos szivattyúzást igényelt a kitermelés. A Dunántúli-középhegység karsztvizeire óriási hatással volt ez, 20-30 év alatt annyi vizet szivattyúztak fel, hogy a bányák közelében a karsztvízszint akár 100 métert is süllyedt, de a 10-30 méteres süllyedés általános volt. A depresszió hatására a Tapolcai-tavasbarlang vízmentessé vált, a Hévízi-tó vízutánpótlásában zavarok támadtak, a tapolcai mocsár és lápvidék, a tatai mocsár és a csákvári nedves rétek, kiszáradtak, mely az ott élő értékes ősi és reliktum élővilág pusztulásához vezetett. Már attól tartottak a szakemberek, hogy a budai hévízforrások is kárt szenvednek, így a bányászat átállt a lépcsőzetes mozaikos művelésre. Megemlítendő még a karsztvíz komoly természeti értékének semmibe vétele, hiszen hazánk potenciális ivóvízkészletének veszélyeztetése felelőtlen cselekedet.

A másik káros hatás az ércfeldolgozás melléktermékeként keletkezett, a nagy vastartalmú és oldható sókat tartalmazó vörös iszapot zagytárolókban kiszikkasztották, ezután a felszínét a szélerózió már könnyen megbontotta. A környezetbe kerülve nedves állapotban a lúg tartalma jelentős. Megváltoztatja a vizek kémhatását, szikesedést és a növényzet pusztulását okozza, a környezetbe kerülő nátronlúg mennyisége majd eléri a 100.000 tonnát Magyarországon! A ránk maradt veszélyes hulladék biztonságos elhelyezése hosszú idő óta megoldásra vár.

A hazai bauxitbányászat egykori gazdasági értékeit leszámítva, pozitívumként kitűnő geológiai bemutatóhelyek maradtak ránk a felhagyott bányákból (pl. Iharkút), ahol megcsodálhatjuk az ősi trópusi kúp- és toronykarszt jelenségeket, vagy szerencsés esetben gazdag kövületeket találhatunk.

Ajánlott linkek

Bővebben hazánk bauxitbányászata 

Darvas-tói bauxitlencse

Alumínium gyártása 

Egy tanulságos eset (iskolatej - alumínium)

Almásfüzötői vörösiszap-tározók porzásmentesítése 

Üvegházhatás

Globális felmelegedés

Fluorit

Felhasználása

Fluorra a második világháborúban nagy szükség volt ipari mennyiségben az atombomba kivitelezésénél, de rovarirtó szerként is használták akkoriban. Manapság inkább a nanotechnológia, az üveggyártás (matt üveg), és a hűtőgépgyártás, mint hővezető közeget használja a fluoritot, de megtalálható tapadás gátló anyagként a teflonban, az egészségügyben egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gomba ölőszerekben, és a fogpasztákban is.

Környezeti hatásai

A fluorra kis mennyiségben az embernek szüksége van a csontok képződésében és a fogzománc kialakulásában, azonban túladagolása vagy a fluor-hidrogén, és a vízben oldódó szervetlen fluoridok rendkívül mérgező és maró hatásúak az emberi szervezetre nézve. A fluor nagyon reaktív és szerves anyaggal érintkezve hidrogén-fluorid keletkezik, amely az emberi bőrt maradandóan roncsolja és károsítja az idegvégződéseket, ezért először az égés fájdalom mentes. Továbbá reagálhat a csont kálciumával, ami idült csontkárosodást eredményez, vagy ami még veszélyesebb megköti a szervezetben a kálciumot, ami szívritmuszavart és esetenként szívstopot okoz. Más esetekben a fluor túladagolásánál a vesék működésének csökkenését, károsodását, az izomzat és az idegrendszer működési zavarait tapasztalták.

Fluorit kristályok

Forrás: http://www.minerapole.com/

Galenit

Felhasználása

Az ólom jól megmunkálható, hajlékony, nyújtható, jól hegeszthető, korrózióálló nehéz fém.

Elsősorban a lőszerek gyártásánál használják, illetve egyes akkumulátorokban is megtalálható, de a sugárvédelemben használatos ruhákban is megtalálható. Felhasználják még az elektronikában, építkezéseknél, illetve ónnal keverve óntárgyakat és forrasztóónt (75%-a ón, 25%-a ólom) készítenek belőle. Egyes festékek és cserépedénymáz készítésére is használják, használták. Az egészségügyben alkalmazzák röntgen és radioaktív sugárzás elleni védelemben, nagy elnyelő képessége miatt. A betűfémként régi típusú szedőgépeken, illetve kézi szedéshez ólomötvözetet használtak. Az ólom-oxidot az ólomkristályüveg gyártásához használják.

Korábban az ólom-tetraetilt „kopogásgátló" üzemanyag-adalékként használták, de a környezetszennyezés csökkentése miatt már csak ólommentes motorbenzineket állítanak elő.

A hagyományos számítógép monitorok jelentős mennyiségű ólmot tartalmaznak

Forrás: http://izzo.inf.elte.hu/~hehe/ve2002/alap/szgfelep/periferiak/monitor/elso.htm

Környezeti hatásai

Az ólomnak sem esszenciális, sem egyéb előnyös élettani hatása nincs: egyértelműen toxikus elem. Általában a nehézfémekre érzékeny molekularészeket blokkolja, de számos más káros hatása is ismert.

Mivel a talajban döntő többsége szorpciós komplexekben kötött ill. oldhatatlan vegyületekben van jelen, a növények számára felvehető Pb-tartalom elég alacsony. Különösen érzékenyek az ólomra a gabonafélék. A levegőből származó Pb általában a növények felszínén marad. Így magára a növényre kevésbé hat, de legeltetésnél sok ólom juthat az állati (és ezen keresztül az emberi) táplálékláncba. A melegvérű állatok (s így az ember) szervezetében az ólom felhalmozódik és idült mérgezéseket okoz. Tünetei: pl. a gyomor- és bélgörcsök, izomfájdalom és görcsök, étvágytalanság, legyengülés, májkárosodás.

Az ember szervezetében felhalmozódó ólom korai stádiumban fejfájást, kedvetlenséget, vérszegénységet, nyugtalanságot, viselkedési problémákat és a koncentrálóképesség romlását okozza. Hosszabb idő után szellemi visszamaradottsághoz, vaksághoz és egyéb szellemi és testi tünetekhez, végső esetben halálhoz vezethet az ólommérgezés. A felnőttek esetében is káros, ha a szervezetükbe ólom kerül. A gyerekek azonban különösen érzékenyek rá.

Galenit

Forrás: http://wannenkopfe.strahlen.org/minerals.html

Ajánlott linkek

Őrült benzin

Ólom az ivóvízben

Fémhulladékok

Megdöbbentő képek az elektronikai hulladékok újrahasznosításáról

Gipsz

Felhasználása

Az alabástromot dísztárgyak, szobrok készítésére használják, a tömeges gipszkőzetet, mint égetett gipsz alkalmazzák.

Az építőipari termékek között például gipsz stukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók),  tömedékelő anyag és más bányászati alkalmazás, útalapok, töltések, területfeltöltés, alapozás, és víz alatti építés alapanyagaként használják fel.

Gipsz stukkó

Forrás: http://belsoepiteszet.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=51902

A mezőgazdaságban is egyre gyakrabban használnak gipszet lúgos talajok stabilizálására, a talaj permeabilitásának szabályozása, a kémhatás befolyásolása, valamint nyomelemek utánpótlására.

A gyógyászatban törött végtagok rögzítésére alkalmazzák.

Élelmiszeradalékként is használják, mint lisztkezelőszert, szilárdító anyagot és hordozót E 516 kóddal.

Sivatagi rózsa, gipszváltozat

Ajánlott link 

A félreértés ásványa

Gyémánt

Felhasználása

A legjelentősebb drágakő. A gyémántiparnak két ága van: a drágakőnek alkalmas gyémántok értékesítése, és a gyémántok értékesítése ipari alkalmazások számára.

A kortárs művészet egyik legdrágább alkotása a gyémántkoponya, 18 milliárd Forint a becsült értéke. Pazar külső, "koszos" belső.

Forrás: http://index.hu/kultur/klassz/hirst070604/

Ajánlott linkek

A gyémántok szerepe Sierra Leonéban

Giber Mátyás: A gyémánt szerepe a Sierra Leone-i polgárháborúban

A gyémántról bővebben

Gyémántok az örökkévalóságnak

A konfliktusgyémántokról

Hematit

Felhasználása

A vas- és acélgyártás egyik legfontosabb alapanyaga.

Vasgyár

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Koh%C3%A1szat

Környezeti hatásai

Az alkalmazott hagyományos vasgyártási módszer rendkívül környezetszennyező. A hagyományos olvasztás során a vasércet koksszal keverik, ami reakcióba lépve a vassal széndioxidot és szénmonoxidot termel, mielőtt megkapnánk a tiszta vasat. Egy tonna nyersvas előállításánál egy tonna szén-dioxid képződik, miközben rengeteg fosszilis tüzelőanyagot használtunk fel, égettünk el. Létezik egy új módszer, az elektrolízis: „A vasércet egy szilícium dioxid oldatban igen magas hőfokon, 1600 Celsius fokon feloldják, majd elektromos áramot futtatnak át rajta. A negatív töltésű oxigén ionok átvándorolnak a pozitív töltésű anódhoz, azaz ebben az esetben kizárólag oxigén távozik. A pozitív töltésű ionok ennek megfelelően a negatív katódhoz csoportosulnak, ahol folyékony elemi vasra redukálódnak, amit miután leülepedik, egyszerűen kiszippantanak. Hasonló eljárást alkalmaznak az alumínium előállításához is, melynek oxidja olyannyira stabil, hogy képtelenség a vasnál alkalmazott olvasztással redukálni." Azonban ez a módszer is számos problémát rejt magában. Például rengeteg elektromos áramot igényel, tonnánként megközelítőleg 2000 kilowatt órát, így az eljárás ipari alkalmazása még fejlesztésre szorul.

Ajánlott linkek

A vas- és acélgyártás fejlődése
ISD Dunaferr Zrt. (vas- és acélgyártás technológiája)
Üvegházhatás
Globális felmelegedés
 

Kősó

„Felelj nekem, édes leányom, hogy szeretsz engem?
Úgy, édesapám, ahogy az emberek a sót! - felelte a kicsi királykisasszony."
Benedek Elek: A só

„A só jó. De ha a só elveszti ízét, mivel ízesítik meg. Legyen bennetek só és éljetek békében egymással."
Biblia, Szent István Társult, Budapest, 1979, Márk 9:50

Felhasználása

Elsődleges ipari nyersanyag, a sóból állítják elő elektrolízissel a nátrium-hidroxidot és a klórt (évi 43 millió tonnát), ezek az alapanyagok a mosószergyártásnak, de a klórozott vegyületek előállításához is használják. Utak fagy mentesítésér, ivóvizek fertőtlenítésére, és segédanyagként textil- bőr- és a papírgyártásnál is alkalmazzák.

A másik nagy felhasználási területe az étkezési konyhasó, amely az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk.

Száradó sóhalmok Bolíviában, a Salar de Uyuni sóstó szélén. A só kinyerésének hagyományos módszere tengerből illetve - mint ez esetben is - sós tavak vizéből
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B3 

 

Környezeti hatásai

Állat- és növényvilág

Magas sókoncentrációnál pl. egy főút vonalán tavasszal, ahol a téli csúszós, jeges utakat só szórással csökkentették, elsődlegesen úgynevezett „másodlagos szikesedéssel" számolhatunk, mely hatására megváltozik a talaj fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságai, a bemosódás következtében elszennyeződhetnek a felszín alatti vizek. Ezen hatások eredőjeként mezőgazdasági területeken terméscsökkenést, természetes élőhelyeken, levélperzselődést, rügy- és vesszőkárosodást okoz a magas koncentráció. Különösen veszélyes, amikor február végén, március elején jelentkező fagyok hatására sózzák az utakat, mert ekkor már elindult a nedvkeringés a növényekben.

Autópálya sózás, a fagymentes téli közlekedés nemcsak az út menti élővilágot, hanem közlekedési eszközeinket, művi környezetünket is erősen próbára teszi

Forrás: http://www.autobild.de/ir_img/59046232_f625e6880b.jpg

A só életszükséglet!

Minden élőlénynél, így az embernél is alapvető fontosságú a só megfelelő mennyisége és aránya a szervezetben. Az emberi szervezet számára naponta 5-10 g só bevitele ajánlott, de ez az érték igen eltérő lehet egyes embereknél. A sóhiány szédülést, görcsöket, kritikusabb esetekben apátiát és akár halált is okozhat.

Ajánlott linkek 

Környezeti katasztrófa fenyegeti Kárpátalját

http://sobanya.lap.hu/

http://so.lap.hu/

Kriolit

Felhasználása

Az alumínium elektrolikus kinyerésénél ömlesztőszerként, tejüveghez és zománchoz homályosítószerként, a pirotechnikában és kerámiában, illetve kártevők elleni védekezőszerek előállításához használják.

Környezeti hatásai

A kriolitot legnagyobb mennyiségben az alumíniumgyártásnál használják fel, olvadáspont csökkentő hatása miatt. Ez a tulajdonsága pozitív, hiszen így alacsonyabb hőmérséklet is elegendő az alumíniumm gyártása során, azonban még ezáltal is hatalmas energiaigényű az alumíniumgyártás. Az energiát fosszílis energiahordozók elégetéséből nyerik, ami rendkívűl terheli a környezetet elsősorban a károsanyag kibocsátásával, másrészt az alumínium nyersanyag, például a bauxit bányászata során számtalan környezeti problémával kell számolnunk (pl.: meddőhányók, nátronlúg).

Ajánlott linkek

Alumínium gyártása I.

Alumínium gyártása II.

Pirit

Felhasználása

Kénsavgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. Átlagosan 40-48 % ként tartalmaz kötött állapotban. Az érből kinyerik a ként, majd a visszamaradó terméket, melynek vastartalma akár a 63 %-ot is elérheti, vasra, aranyra, ezüstre, kobaltra, kadmiumra, rézre, cinkre, ólomra stb. dolgozzák fel.

Környezeti hatásai

A légszennyezés hatása az emberre

A pirit a felhasználás során leginkább kén-dioxiddá alakul. A kén-dioxid mérgező hatását az emberre nézve belső és külső tényezők határozzák meg. A legfontosabb külső tényezők az anyag koncentrációja és a toxikus hatása, a belső tényezők között, pedig az exponált szervezet állapota és érzékenysége a szennyező anyaggal szemben. Ekképpen a következő hatásokkal számolhatunk magas kén-dioxid koncentráció következtében: szem- és nyálkahártya irritáció, élettani folyamatok elváltozásai, krónikus- vagy akut megbetegedés és halál.

Forrás: http://www.piritasdenavajun.com/

A természetre gyakorolt hatása

A savas eső vagy savas ülepedés alapvetően megváltozott pH-értékű csapadék, ezt a folyamatot segíti elő a kén-dioxid, vagy az elemi kén felhasználása.

A savas ülepedés hatásainak súlyosságát több tényező befolyásolja: az ülepedő anyag mennyisége, a fogadó felület fajtája (talaj, víz, beépített terület) és savközömbösítő képessége, valamint az adott terület élőlényeinek tűrő- és alkalmazkodóképessége.A haszonnövények igényelnek egy minimális (70kg/ha) koncentrációt a növekedéshez, azonban ha ezt meghaladja a kén mennyisége a kén-dioxid és a savas esők hatására terméscsökkenés, nagyobb dózisban, pedig teljes pusztulás várható. A teljes növényvilágra nézve a pH változás, amely a savas esők velejárója, kioldja a talajból az esszenciális-, illetve toxikus fémeket és ez által felvehetőségük megnő, másrészt a talaj mikroorganizmusainak pusztulása a következmény, amely viszont egyes fafajok pusztulását eredményezi.

Savas eső pusztította erdő Csehországban

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Savas_es%C5%91

Az állatvilág esetében hasonló problémákkal kell szembenéznünk pl. a halak esetében savas közegben megnő a toxikus fémek koncentrációja, ami halpusztuláshoz vezet, de ha egy terület növényvilága kipusztul a savas eső hatására az magával rántja az állatvilágot is, hiszen mind az élettér, mind a táplálék egyes fajoknál megszűnik.

A művi környezetben tett következményei

Az épített környezetben leginkább az építőanyagok és a fémek szenvednek el káros hatásokat.
Az építőanyagok között a savas eső a kálcium-karbonáttal reakcióba lép és oldja azt. Egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a sok évszázadot jól átvészelt kőszobrok, vagy műemlékek, egykor vésett vonalai a felismerhetetlenségig tönkremennek, megsemmisülnek. A fémeknél a savképző anyagok és az ipari levegő hatására felgyorsult a korrózió, míg az acél esetében ötször, a vasnál akár negyvenszer gyorsabb lehet ez a folyamat.

"Lemosott értékeink", van miért búslakodni - savas eső oldotta szobor

Forrás: http://x3.hu/freeweb/frameset.x3?user=/grtlr&page=/1munka/szoveg/1lecke/l1003.html

Egyéb műszaki károk keletkeznek még gépekben, berendezésekben, gépjárművekben, szerszámokban, lakóépületekben, középületekben, azok felszereléseiben és ún. vonalas létesítményekben (pl. távvezeték, út, híd).

Ajánlott linkek

A pirit fővárosa

Savas eső

Realgár

Felhasználása

Adalékanyagul szolgál a bronz- és réz ötvözeteiben, sörétgyártásnál ólomsöréthez, mert így könnyebben formálható golyókká. Az arzénvegyületeket felhasználása például: kártevő elleni szerek, gyógyszerek, harci gázok. A nagy tisztaságú arzén fontos anyag a félvezetők technológiájában.

Realgár

Forrás: http://www.minerapole.com/

Környezeti hatásai

A realgár legnagyobb részét arzénvegyületek előállítására használják fel. Az arzénvegyületek, pedig az egyik legmérgezőbb hatású vegyszerek.

„Az arzén a legmérgezőbb hatású félfém. Nemcsak az emberre, hanem minden magasabb rendű élőlénye nézve is mérgező. Az arzénnal kapcsolatba hozható mérgezési esetek bár megritkultak, ma is előfordulnak. A múltbeli mérgezések leginkább patkánymérgek, légypapíros, arzéntartalmú fukszin segítségével történtek, de a schweinfurti vagy a Scheele-féle zölddel festett gyermekjátékok, tapéták, szövetek, sőt élelmiszerek által következtek be. A szervezetbe jutó arzén az enzimekhez kapcsolódva befolyásolja a sejtfolyamatokat, gyomorpanaszokat, nyelőcsőfájdalmat, hányást és véres hasmenést okozva. A mérgezés megtörténte után a bőr hideg és nyirkos lesz, a vérnyomás lezuhan, ezt görcsök és kóma kialakulása követi. Az arzénmérgezés krónikus is lehet, ilyenkor hosszabb időn át fennállhat gyengeséget, fáradtságérzetet okozva. A fokozott festékanyag-képződés következtében a bőr száraz és erősen pigmentált lesz, a száj nyálkahártyája megduzzad, és végül károsodnak az idegek. Ennek következményeként szúró fájdalom, zsibbadás és átmeneti bénulások jöhetnek létre. A halált végül szívelégtelenség, a csontvelő helytelen működése vagy fertőzés okozhatja. Mérgezést egyetlen nagy dózis is okozhat a szervezetben (akut mérgezés), ilyenkor a halál egy napon belül (bizonyos esetekben néhány óra után) bekövetkezhet. Akut mérgezés esetén az arzén elsősorban a bél nyálkahártyájára hat, igen hamar tüneteket, fájdalmakat, hányingert, hányást, híg széklettel járó hasmenést, izzadást és a torokban kaparó, égő érzést okozva, melyet ájulás és halál követhet. Az arzén iránti egyéni érzékenység széles skálán változhat, egyes emberekben tolerancia alakulhat ki az arzén olyan dózisaival szemben is, mely másokat képes már megölni.
Ha a mérgezés nem volt halálos, a lábadozás akkor is igen lassú, a betegek hosszú ideig kimerültek, olykor reszketegség, szellemi gyöngeség marad vissza. Hevenyebb mérgezések során általános sorvadás következik be a szervezetben, és a mérgezést szenvedett személy hetek múlva hal meg. Jellemző, hogy az arzénmérgezésben elhunytak haláluk után összeaszódnak, kiszáradnak, mint a múmia. Ennek oka, hogy az arzén fertőtlenítő voltánál fogva a rohadást okozó lebontó baktériumokat elpusztítja. Arzénmérgezett testek boncolásakor a belekben vérhashoz hasonló erős gyulladás, valamint a szívben, a májban és a vesékben elzsírosodás észlelhető.
Mivel az arzén kémiai elem (azaz nem bomlik tovább egyszerűbb összetevőkre), a mérgezett hajában, körmében és vizeletében a vizelet analízise vagy a boncolás után az arzénnyomok kimutathatók. Akut mérgezés esetén a beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani. Ilyenkor a gyomormosás és a folyadékpótlás életmentő lehet, azonnal Dicaptolt kell adni két vagy három napon keresztül, ezt követően, pedig penicillamint mindaddig, amíg a vizelet arzénmentes nem lesz. A mérgezett személyt kezelni kell kiszáradás, sokk, tüdőödéma és májkárosodás ellen, továbbá a dicaptol-kezelés befejezése után művesekezelés is szükséges lehet. A krónikus mérgezést szintén Dicaptollal kezelik.
Az arzént gyógyszerként, mint antidiszkratikaként használják, pl. váltóláz, krónikus bőrbajok orvoslása esetében. Erre a célra arzénes gyógyvizek (parádi, róncegnoi vagy levicoi vizek) is alkalmazhatók. Csontbetegségek (csontlágyulás, angolkór) és ideges görcsök (az ún. vidtánc) vagy zsábák ellen szintén sikerrel használják az arzént, rendesen az ún. Fowler-oldat (arzénes savas kálium-oldat) alakjában."

Turkington, Carol (1995). Mérgek és ellenanyagaik lexikona, ford. Démény Eszter és Dr. Tímár Júlia, 1. kiadás, Corvina. ISBN 9631340177.

Szilvin

Felhasználása

A legnagyobb mennyiségben műtrágyaként használják, erre a célra nem szükséges tiszta kálium-klorid, a dúsított termékek is megfelelőek. Az élelmiszeriparban zselésítő anyagként és hordozó adalékként alkalmazzák. Élelmiszeradalékként kódja E 508. Felhasználja még a vegyipar és gyógyszeripar is. Egyes országokban a halálraítélteknek méreginjekció formájában adják be.

Élettani hatása

A kálium a szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, bevitelére legalkalmasabb a kálium-klorid. Általában intravénás úton juttatják be a szervezetbe (természetesen jóval alacsonyabb koncentrációban, mint amit a kivégzéseknél alkalmaznak). A konyhasó helyettesítésére is alkalmazható, bár nagy töménységben kellemetlen, savas íze van, ezért általában keverve szokták használni.

Ajánlott link

Kálium-klorid

Termésarany

"Minden az enyém" - szólt a vas.
"Minden az enyém" - mondta az arany.
"Mindent elveszek" - szólt a vas.
"Mindent megveszek" - mondta az arany.
Puskin

Felhasználása

A legfontosabb nemesfém: fizetőeszköz-valutafém, ékszer- és dísztárgy alapanyag, használja a divat- vagy luxus ipar, az egészségügy, a gyógyászat (pl. fogászat) az elektromos ipar (villamos érintkezők, híradástechnikai gyártmányok) és újabban a kozmetikai ipar is.

Benvenuto Cellini reneszánsz mester alkotása, arany sószóró

24 karátos aranypakolás 50.000 Ft-ért. Kinek éri meg?

Forrás: http://www.deluxe.hu/

Környezeti hatásai

Bányászat

Az arany Földünk egyik legritkább és egyben legértékesebb eleme gazdasági szempontból nézve. Kitermelése valószínűleg már a rézkorban (i.e. 6. évezredben) elkezdődött. Bányászata rendkívül költséges és nehéz, a legmodernebb technikával egy tonna szilárd kőzetből, már 2 gramm arany gazdaságosan kinyerhető. Azonban ez az érték nem veszi figyelembe azt a számtalan maradandó negatívumot, amit az aranybányászat rejt magában:

- a végtermékhez képest hatalmas mennyiségű hulladékot állít elő, amiben igen magas a nehézfém (As, Hg, NaCN) és a savas oldószer koncentráció, ezek a fedetlen meddőhányók és zagyok az erózió segítségével bemosódnak a talajba, illetve elszállítódnak más területekre, ahol komoly természeti kárt eredményeznek az élő- és az élettelen környezetben

Egy felhagyott aranybánya képei, Verespatak

Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?cikk=4538

- a vízben és a víznyerő helyekben okozott kár, a bányászat legpusztítóbb környezeti hatása, a cián az egyik nélkülözhetetlen veszélyes anyag a kitermelésben és még soha egyetlen bányavállalat sem akadályozta meg, hogy a ciánnal szennyezett víz beszivárogjon a vízkészletekbe

- a bányászat több talajt mozgat meg és hord el, mint a világban a folyók a természetes erózió hatásaként, ezzel hatalmas tájsebeket építve a lelőhelyen

- az ásványok körében az aranyhoz köthető a legtöbb mészárlás, haláleset (pl. Maják, Inkák).

Az arany nem elégíti ki létszükségleteinket és bármennyire is vonzó volt történelmünk során a ritka nemesfém birtoklása, környezetvédelmi-emberi szempontból leginkább romboló hatásai ismertek.

Az arany gyógyító hatásai

Az arany majdnem mindenhol megtalálható: a földkéregben, a tengerekben, a növényekben, sőt bennünk, emberekben is. Az ember több, mint ötezer éve ismeri az arany gyógyító hatását, legelső forrásaink szerint az egyiptomiak használták mentális, testi és spirituális tisztítás céljából. Azóta a tudomány is meggyőződött az arany pozitív tulajdonságairól és ma már számos helyen alkalmazzák mind az orvostudomány, mind a szépségipar területén.

Egy speciális technikával arany kolloidot állítanak elő, így az arany oldat formájában már könnyen bekerülhet a szervezetbe. Manapság elsősorban szenvedélybetegségek ellen vetik be a fémet, bizonyított ugyanis pozitív hatása az alkohol-, a koffein- és a szénhidrátfüggőség esetében. Az aranykolloid talán egyik legismertebb hatása, hogy erősíti az idegrendszert, csökkenti a stressz káros hatásait, fogyasztása során oldódik a depresszió, a feszültség, a levertség, a szorongás, a félelem és emellett élesíti az elmét, javítja a koncentrálóképességet, harmonizálja a szívritmust, serkenti a vérkeringést, és optimalizálja a testhőmérsékletet.

A szépségipar az aranyat bőrfiatalító kozmetikumként árulja a piacon, eredményes a hibák és a ráncok eltüntetésében. A fém őrölt formában kerül a kozmetikai készítményekbe, más anyagokkal együtt, esetenként drágakövek zúzott pora is kerülhet a kozmetikumba. A durvább szemcsékkel tisztítani, radírozni lehet a bőrt, így könnyen megszabadulhatunk az elhalt hámsejtektől, a finomabb frakciójú szemcséket, pedig inkább masszírozásra, arcpakolásra használják, a várt bőrfiatalító hatás azonban így sem marad el.

Ajánlott linkek

A tiszai cianid szennyeződés a 2000. év folyamán I.

A tiszai cianid szennyeződés a 2000. év folyamán II.

A ciánkatasztrófa gazdasági, társadalmi hatásai a Tisza-tó térségben 

Verespatak I.

Verespatak II.

Mennyit ér egy karikagyűrű?

Termésezüst

Felhasználása

A legfontosabb felhasználási területei a nemesfémek közé való besorolásából ered. Ékszerek, étkészletek, egészségügyi műszerek, kémiai felszerelések készülnek belőle. Ezen célokra és pénzverésre rezes ötvözeteit használják (10-50% réz). Nem nemesfémből készült tárgyakat esztétikai vagy kémiai védelem céljából ezüstözik. A vékony ezüst réteget elektrolízissel viszik fel. Nagy mennyiségű ezüstöt használt a fényképészet, de innen a digitális technológiák mind inkább kiszorítják. Egyéb felhasználásaiból:

• elektronikai és elektrotechnikai cikkek, ahol szükség van az ezüst magas áramvezető képességére (nyomtatott áramkörök, kapcsolok stb.)
• tükör gyártás, ahol felhasználják az ezüst magas fényvisszaverő képességét (a tömegárucikk alumínium felhasználásával készül)
• egyes koncert hangszerek
• fogászatban
• egyes szintézisekben, mint katalizátort használják forrasztó ötvözetek
• ezüst-cink és ezüst-kadmium gombelemek
• az ezüst-fulminát egy erős robbanószer
• az ezüst-kloridot elő lehet álltani átlátszó formában, ami üvegragasztásra használható
• az ezüst-kloridot használnak pH-méterek egyes elektródáiban
• kísérleteztek ezüst-jodiddal felhők „beoltásával" eső előidézés céljából
• fertőtlenítő hatását a gyógyászatban és ivóvíz csírátlanítására használják.

Termésezüst

Forrás: http://www.minerapole.com/

Az ezüst gyógyhatása

Már Hippokratész is feljegyezte az ezüst gyógyító és betegség megelőző hatását. Széleskörben felhasználtak főként tartósításra. A föníciaiaktól kezdve használtak ezüst tárolóedényeket. Rájöttek, hogy az ezüstedényben tárolt vizet és bort elkerüli a romlás, azonban használata értékének növekedésével egyre alább hagyott. Manapság, hogy egyre visszatérünk a természetes gyógymódokhoz újra kezd előtérbe kerülni az ezüst. A kísérletek folyamán az ezüst ionok számos baktériumot, vírust, algát és gombát elpusztítottak. Egyre gyakrabban használják csíraölő-, fertőtlenítő szerként a különböző vegyületeit. A hétköznapok embere is könnyen hozzájuthat ezüst kolloid formában. A szakboltokban vagy az Internetről beszerezhető. Orvostudományilag bizonyított, hogy az ember esetében eredményes baktérium, vírus és mikrobapusztító, hatásos csont-regeneráló, elősegíti a bőr és más finom szövetek újraképződését, és fertőző vagy vírusos megbetegedéseknél is igen hatásos.

Terméshigany

Felhasználása

A higany legnagyobb mennyiségű felhasználása a hőmérőkhöz kötődött, csak az Európai Unió területén évente 25-30 tonnát emésztet fel a hőmérők gyártása, az unió kezdeményezésére 2011-re teljesen betiltanák a higany exportját.

Használatos még barométerekben, higanygőzlámpákban, fémekkel alkotott ötvözetét a fogászat hasznosítja (amalgámtömés). Egyéb vegyületeit baktériumok, gombák és rovarok elleni szerként, illetve fertőtlenítésre alkalmazzák. Továbbá a kősó elektrolízisénél katódként használják klór és nátrium előállítására.

Higany

Forrás: http://commons.wikimedia.org/

Környezeti hatásai

A higany és a különböző vegyületeinek toxikus hatása már régóta ismert az irodalomban. A mérgezés felismerése nehéz és a különböző életszakaszokban más-más hatásai lehetnek.  A legnagyobb veszélyt a gyermekek mellet az állapotos anyákra jelenti, hiszen ők magzatukon keresztül méregtelenítenek, így a higany koncentrációja 30 %-kal magasabb lehet a magzatban, ami gyakorta koraszületést, esetenként, pedig halvaszületést eredményez. A higanymérgezés növeli a fertőző betegségek iránti fogékonyságot, és más pl. növényvédő szerek, vagy az alkohol felerősítik a toxikus hatásait, melyek komoly idegrendszeri elváltozásokat, fejfájást, remegést, emlékezetvesztést és húgyhólyaggyulladást okozhatnak.

Minamata-kór

1932-ben egy japán tengeri falucskában, Minamatában egy vegyi gyár épült. Közel húsz év elteltével a lakosság körében különböző idegrendszeri tünetek jelentkeztek. Nem tudtak rendesen beszélni, érzékelni, nem láttak jól vagy épp nem hallották egymást. A szerencsétlenül járt betegek többsége még remegések és görcsök közepette különös pozíciókba is merevedett, őket hívták „lélegző fabábuknak". A halászfalu a tengerből élt és a sok halfogyasztással került a szervezetükbe a higany, amely a környezetvédelmi előírásokat nem ismerő gyár csatornájából folyt bele. Mindezek ellenére csak 1971-ben tiltották be a nehézfém tengerbe vezetését.

Jó tudni!

Ha otthonunkban eltörik a higany hőmérő  maradéktalanul el kell távolítani a lehető leggyorsabban, mert gőze igen káros az emberi szervezetre nézve! A nagyobb cseppeket felkanalazhatjuk, az apróbbakat semlegesíthetjük kénporral, cink- vagy rézforgács rászórásával, pedig amalgám formájában megköthetjük a higanycseppeket.

Terméskén

Felhasználása

Elsődleges ipari nyersanyag a kőolaj, a szén, a mészkő és a só mellet. A kitermelt kén 85 %-át kénsavgyártásra használják, amit műtrágyagyártásra, mosószergyártásra, festékgyártásra, gyógyszergyártásra, robbanószerek gyártására, és az akkumulátorok töltőfolyadékaként hasznosítanak.

A ként hasznosítja még a textil- és papíripar, a gumigyártás, a kozmetikai ipar, a balneológia, a borászat és az élelmiszeripar, például tartósítószerként kén-dioxid formájában E220 jelű kóddal.

Kénbányászat Latin-Amerikában

Forrás: http://www.suzanneplunkett.com/

Környezeti hatásai

A légszennyezés hatása az emberre

Az elemi kén a felhasználás során kén-dioxiddá alakul. A kén-dioxid mérgező hatását az emberre nézve belső és külső tényezők határozzák meg. A legfontosabb külső tényezők az anyag koncentrációja és a toxikus hatása, a belső tényezők között, pedig az exponált szervezet állapota és érzékenysége a szennyező anyaggal szemben. Ekképpen a következő hatásokkal számolhatunk magas kén-dioxid koncentráció következtében: szem- és nyálkahártya irritáció, élettani folyamatok elváltozásai, krónikus- vagy akut megbetegedés és halál.

A természetre gyakorolt hatása

A savas eső vagy savas ülepedés alapvetően megváltozott pH-értékű csapadék, ezt a folyamatot segíti elő a kén-dioxid, vagy az elemi kén felhasználása.

A savas ülepedés hatásainak súlyosságát több tényező befolyásolja: az ülepedő anyag mennyisége, a fogadó felület fajtája (talaj, víz, beépített terület) és savközömbösítő képessége, valamint az adott terület élőlényeinek tűrő- és alkalmazkodóképessége.

A haszonnövények igényelnek egy minimális (70kg/ha) koncentrációt a növekedéshez, azonban ha ezt meghaladja a kén mennyisége a kén-dioxid és a savas esők hatására terméscsökkenés, nagyobb dózisban, pedig teljes pusztulás várható. A teljes növényvilágra nézve a pH változás, amely a savas esők velejárója, kioldja a talajból az esszenciális-, illetve toxikus fémeket és ez által felvehetőségük megnő, másrészt a talaj mikroorganizmusainak pusztulása a következmény, amely viszont egyes fafajok pusztulását eredményezi.

Erdőpusztulás az USA-ban

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Savas_es%C5%91

Az állatvilág esetében hasonló problémákkal kell szembenéznünk pl. a halak esetében savas közegben megnő a toxikus fémek koncentrációja, ami halpusztuláshoz vezet, de ha egy terület növényvilága kipusztul a savas eső hatására az magával rántja az állatvilágot is, hiszen mind az élettér, mind a táplálék egyes fajoknál megszűnik.

A művi környezetben tett következményei

Az épített környezetben leginkább az építőanyagok és a fémek szenvednek el káros hatásokat.

Az építőanyagok között a savas eső a kálcium-karbonáttal reakcióba lép és oldja azt. Egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy a sok évszázadot jól átvészelt kőszobrok, vagy műemlékek, egykor vésett vonalai a felismerhetetlenségig tönkremennek, megsemmisülnek.

A fémeknél a savképző anyagok és az ipari levegő hatására felgyorsult a korrózió, míg az acél esetében ötször, a vasnál akár negyvenszer gyorsabb lehet ez a folyamat.

Egyéb műszaki károk keletkeznek még gépekben, berendezésekben, gépjárművekben, szerszámokban, lakóépületekben, középületekben, azok felszereléseiben és ún. vonalas létesítményekben (pl. távvezeték, út, híd).

Kén a gyógyításban

A kénes vizek gyógyhatását leginkább kopásos ízületi betegségek estén használják ki, de vérkeringést élénkítő hatásuk miatt bőrgyógyászati betegségek (pl. pikkelysömör, ekcéma) kezelésére is alkalmasak. A kén hatására kitágulnak a szívkoszorúereket, javul a szív vérellátottsága, ezért szív- és érrendszeri betegségek esetén is alkalmazzák, valamint gátolja a koleszterin érfalakba történő beépülését.

Kén kristály

Forrás: http://www.minerapole.com/

Ajánlott linkek

A kén körforgása
 

Savas eső

Termésplatina

Felhasználása

Ékszerekhez, orvosi készülékekhez, fogorvosi anyagokhoz, csészék, tégelyek, huzalok, lemezek, elektródok és más laboratóriumi eszközök előállításához használják. Továbbá hitelesítő mértékekhez, katalizátorokhoz és az üvegiparban is alkalmazzák.

Platina retikül 300 millióért, nélkülözhetetlen tartozék...

Platina gyűrű

Forrás: http://www.deluxe.hu/

Környezeti hatásai

Kítünő hidrogénező, dehidrogénező és oxidáló katalizátor. Ezt a tulajdonságát használja ki a járműipar, ahol a kipufogó és a motor közé beépítve katalizátorként megváltoztatja a reakció útját a kiáramló gázoknak, ezáltal csökkenti a kipufogógázok nitrogén-oxid, szén-monoxid-, és szénhodrogén tartalmának koncentrációját. Működésének előfeltétele az ólmozatlan benzin használata, és a szennyező gázok megfelelő aránya, mennyisége. Ezt úgy oldják meg, hogy elé beépítenek egy szondát, mely szabályozza az üzemanyag beadagolást. A rendszer előnye, hogy csökkenti az üvegházt okozó gázok koncentrációját, azonban növeli a platinafémek (platina, palládium, ródium) koncentrációját főleg a forgalmasabb utak és az autópályák mentén, amely citotoxikus (sejtméreg) és allergizáló hatású lehet az élő szervezetekre.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás a légkör hővisszatartó képessége, tulajdonsága számos dologtól függ: a Nap sugárzásától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől.  Az ipari forradalom óta az üvegházhatású gázok mennyisége folyamatosan nő a légkörben, ilyen gázok a szén-dioxid, a nitrogén-dioxidok, dinitrogén-oxidok, freonok, ózon és a metán. Ezeknek a gázoknak a magas koncentrációja üvegházszerűen működteti a Földünket. A Napból érkező energiát beengedik, de a Föld felszínéről visszaverődő energiát már nem engedik ki a világűrbe, ezáltal globális felmelegedést okozva. Az ember megjelenése előtt is már voltak üvegházhatású gázok a légkörben, így a folyamat már akkor is lezajlott, azonban az antropogén szennyezőanyagok kibocsátása óta a légkörben soha nem tapasztalt gyorsulását eredményezi a globális felmelegedésnek. Következményei az élővilágra, beleértve az embert is óriási hatással van és lesz a jövőben. A világtengerek magassága emelkedik az elolvadó jégtömegek miatt, a globális hőmérséklet nő, a csapadék mennyisége csökken és az éghajlati elemek kiszámíthatatlanná válnak, egyre gyakoribbak a szélsőségek.

Ajánlott linkek

A platina története, a fémek királya

Mégsem megoldás a katalizátor?

Üvegházhatás bővebben

Globális felmelegedés

Uraninit

Felhasználása

Az urán kinyerésének legfontosabb érce. Felhasználás: atomenergia, atomkutatás stb.

Uraninit

Forrás: http://hu.wikipedia.org/

Környezeti hatásai

Az atomerőmű előnyei nagyon kecsegtetően hangzanak: nem bocsát ki káros gázokat, kis mennyiségű hulladék képződik, olcsóbb a tüzelőanyag, azonban nem számol a veszélyekkel. A legkisebb terhelést a befogadóba visszaengedett hűtővíz jelenti, amely a visszahűtés ellenére még jelentős felvett hőt tárol, ez a hősszennyezés. A legnagyobb problémát azonban a radioaktív hulladékok elhelyezése. A mai technológiával nem megvalósítható a biztonságos elhelyezésük több száz éven keresztül. Vajon ki merné vállalni, hogy 400 évig biztonságosan helyezi el a kiégett fűtőrudakat? A másik veszélyforrás, hogy napjainkban csak nagyteljesítményű erőműveket terveznek, ha itt bekövetkezik egy emberi mulasztás, mint ahogy bekövetkezett 1986. április 26-án Csernobilban, hatalmas területeket lehetetleníthet el az élet szempontjából. A katasztrófa lokális hatásain túl, a szél messzire eljuttathatja a radioaktív szennyeződéseket, károsodásokat, elváltozásokat okozva.

Paksi atomerőmű

Forrás: http://www.energiainfo.hu/index.php?par=4

Ajánlott linkek

Paksi Atomerőmű 

Energiaklub - Nukleáris biztonság 

Az uránbányászathoz fogható a városi szállopor veszélyessége

Csernobil, atomkatasztrófa

In Memoriam Csernobil