IX. Szerves ásványok
"A szerves ásványokként megjelenő, földtani folyamatok során képződött vegyületek, túlnyomó többségében a bioszféra állati vagy növényi anyagainak közremüködésével jönnek létre a föld felszínén vagy a földkéreg legfelső zónáiban. Ezeket három nagy csoportba soroljuk: szerves savak sói, szénhidrogének és kevert szerves vegyületek."
Szakáll Sándor
Borostyánkő
| Név | borostyánkő |
| Vegyjel, képlet | ≈C78H11O10S |
| Ásványosztály | szerves ásványok |
| Kristályrendszer | amorf |
| Kristályalak | nem kristályos, alakja szabálytalan |
| Szín | mézsárga, vörösbarna, áttetsző |
| Fény | gyanta |
| Karc | |
| Keménység (Mohs-féle) | 2-2,5 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | kagylós |
| Sűrűség | 1,06-1,10 |
| Keletkezés | megkeményedett fosszilis fenyőgyanta |
| Fontosabb lelőhely | Magyarország (Ajka), Németország (Varnemünde), Oroszország, Libanon, Burma |
| Egyéb jellegzetesség | A borostyánkő kis fajsúlya miatt fennmarad a víz színén, éghető anyag, s ezzel az egyetlen éghető díszkő, dörzsölésre statikus áramot vesz fel. Híres arról a tulajdonságáról, hogy kitűnő állapotban őrzi meg a még képlékeny állapotában beleragadt kisebb állatokat, elsősorban ízeltlábúakat. |
Forrás: http://www.minerapole.com/
Mellit
| Név | mellit |
| Vegyjel, képlet | C6(COO)6Al2·18H2O |
| Ásványosztály | szerves ásványok |
| Kristályrendszer | tetragonális |
| Kristályalak | oktaéderhez hasonló kettős piramisok |
| Szín | méz- és viaszsárga |
| Fény | gyanta (üveg) |
| Karc | színtelen, fehér |
| Keménység (Mohs-féle) | 2-2,5 |
| Hasadás | nincs |
| Törés | kagylós |
| Sűrűség | 1,6 g/cm3 |
| Keletkezés | másodlagosan barnakőszéntelepeken |
| Fontosabb lelőhely | Magyarország (Csordakút), Csehország |
| Egyéb jellegzetesség | Hevítve meggyullad, az égéstermék fehér por. Lágy, késsel vágható. |
Forrás: http://www.asahi-net.or.jp/~ug7s-ktu/e_mellit.htm