VI. Szulfátok és rokon vegyületeik
"A szulfátok és rokon vegyületeik alapvetően a földkéreg felszínhez közeli részein, illetve a föld felszínén képződnek. A szulfátásványok tekintélyes számban - több mint 400 faj - ismertek a természetben, azonban közülük nagy gyakorisággal csak néhány jelenik meg (például gipsz, barit, jarosit)."
Szakáll Sándor
Anhidrit
| Név | anhidrit |
| Vegyjel, képlet | CaSO4 |
| Ásványosztály | szulfátok és rokon vegyületek |
| Kristályrendszer | romboéderes |
| Kristályalak | főleg vaskos, szemcsés, tümeges. esetleg szálas, rostos halmazok v. gömbös, vesés, cseppköves |
| Szín | átlátszó, de gyakran kissé kékes, ibolyás vagy sárgás |
| Fény | üvegfényű |
| Karc | |
| Keménység (Mohs-féle) | 3-3,5 |
| Hasadás | három kristálytani sík mentén kiváló |
| Törés | |
| Sűrűség | 2,95 g/cm3 |
| Keletkezés | tengervízből kősó kíséretében v. hidrotermás érctelérekben, esetleg vulkáni exhalációkban |
| Fontosabb lelőhely | Magyarország (Rudabánya), Ausztria |
| Egyéb jellegzetesség | pora vízzel keveredve lassan gipszé alakul |
Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Minerals
Barit
| Név | barit |
| Vegyjel, képlet | BaSO4 |
| Ásványosztály | szulfátok és rokon vegyületek |
| Kristályrendszer | rombos |
| Kristályalak | többnyire táblás kristályok, néha megnyúlt alakban, gyakori cseppkőszerű. gumós halmazokban v. tömegesen is |
| Szín | sárga v. fehér, néha barnás, kékes v. vöröses |
| Fény | üveg |
| Karc | fehér, színtelen |
| Keménység (Mohs-féle) | 2,5-3,5 |
| Hasadás | jó |
| Törés | kagylós |
| Sűrűség | 4,48 g/cm3 |
| Keletkezés | hidrotermás, üledékes |
| Fontosabb lelőhely | Magyarország (Rudabánya, Dorog, Nyírjes, Bajót, Budapest, Gánt, Sárospatak, Nagybörzsöny, Recsk, Sukoró, Pátka, Nadap), Anglia, Csehország, Románia, Olaszország, Tunézia, Amerikai Egyesült Államok |
| Egyéb jellegzetesség | fontos nyersanyag a papír-, festék- és mélyfúróiparban |
Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Minerals
Cölesztin
| Név | cölesztin |
| Vegyjel, képlet | SrSO4 |
| Ásványosztály | szulfátok és rokon vegyületek |
| Kristályrendszer | rombos |
| Kristályalak | táblás v. megnyúlt kristályok, de gyakoriak a rostos, szemcsés és lemezes tömött halmazai is |
| Szín | színtelen, fehér, gyakra kék, ritkábban vörös v. zöld |
| Fény | üveg |
| Karc | fehér |
| Keménység (Mohs-féle) | 3-3,5 |
| Hasadás | jó |
| Törés | egyenetlen |
| Sűrűség | 3,9-4,0 g/cm3 |
| Keletkezés | hidrotermás |
| Fontosabb lelőhely | Magyarország (Gyöngyösoroszi, Eplény, Zsámbék), Rómánis (Rézbánya), Szlovákia (Úrvölgy), Belgium, Németország, Spanyolország, Olaszország, Anglia, Hollandia, Lengyelorzág, Törökország, Algéria, Marokkó, Tunézia, Oroszország, Mexikó, Amerikai Egyesült Államok |
| Egyéb jellegzetesség | fontos ipari nyersanyag magas stronciumtartalma miatt |
Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Minerals
Gipsz
|
Név |
gipsz |
|
Vegyjel, képlet |
CaSO4·2H2O |
|
Ásványosztály |
szulfátok |
|
Kristályrendszer |
monoklin |
|
Kristályalak |
3 fő formája. Ezek: a szelenit kristályai, a rostos szaténpát, illetve a finomszemcsés, tömeges alabástrom. Finom „százszorszépeket" és sivatagi rózsát is képez sokféle felületen, sivatagi környezetben. Táblás, lapos vagy prizmás kristályok. |
|
Szín |
rendszerint fehér, színtelen vagy szürke, de lehet vörös, barna vagy sárgás árnyalatú is |
|
Fény |
üveg, gyöngyház |
|
Karc |
fehér |
|
Keménység (Mohs-féle) |
2 |
|
Hasadás |
egy irányban kiváló, két másikban még észlelhető |
|
Törés |
szilánkos |
|
Sűrűség |
2,3 g/cm3 |
|
Keletkezés |
üledékes |
|
Előfordulás |
Magyarország (Gyöngyösoroszi, Recsk, Rudabánya, Perkupa, Nagyvisnyó, Budapest, Alsótelekes, Imola, Gánt, Tokod, Dorog, Komló, Tatabánya), Szlovákia (Selmecbánya), Románia (Kapnikbánya, Torda), Anglia (Nottinghamshire), Németország (Türingia, Bajorország), Olaszország (Volterra, Bologna, Pavia), Franciaország (Montmarte, Párizs), Afrika (Szahara), Ausztrália (Whyalia, Tasmánia, Pernatty-lagúna), Mexikó (Naica), USA (Alfaalfa megye - Oklahoma, Mammoth-barlangok, Kentucky) |
|
Egyéb jellegzetesség |
Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Minerals
Kalkantit
| Név | kalkantit (rézvirág) |
| Vegyjel, képlet | CuSO4.5H2O |
| Ásványosztály | szulfátok és rokon vegyületek |
| Kristályrendszer | triklin |
| Kristályalak | elsősorban cseppköves bekérgezések, kristályosan ritka |
| Szín | kék, égkék, néha kissé zöldes árnyalattal |
| Fény | üveg |
| Karc | színtelen |
| Keménység (Mohs-féle) | 2,5 |
| Hasadás | tökéletlen |
| Törés | kagylós |
| Sűrűség | 2,1-2,5 g/cm3 |
| Keletkezés | rézércek oxidációs övében másodlagos |
| Fontosabb lelőhely | Bisbee, Arizona, USA, Chuquicamata, Chile, Rio Tinto Spanyolország, a Rammelsberg bányák Herzsabányán Nagybánya mellett, Selmecbánya, Hodrushámor, Körmöcbánya, Nandrás, Szomolnok, Úrvölgy |
| Egyéb jellegzetesség | kereskedelmi neve: rézgálic |
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalkantit
Volframit
| Név | volframit |
| Vegyjel, képlet | (Fe,Mn)WO4 |
| Ásványosztály | szulfátok és rokon vegyületek |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Kristályalak | kissé nyúlt, táblás kristályai a végek felé vésőszerűen kivékonyodnak, telérekben tömeges |
| Szín | sötétbarna, barnás fekete, néha vöröses árnyalatú |
| Fény | zsír, félig fémes |
| Karc | fekete |
| Keménység (Mohs-féle) | 5-5,5 |
| Hasadás | jó |
| Törés | egyenetlen |
| Sűrűség | 7,2-7,6 g/cm3 |
| Keletkezés | pegmatitos v. hidrotermás |
| Fontosabb lelőhely | Magyarország (Velencei-hg.), Románia (Felsőbánya), Németország (Érc-hegység), Spanyolország, Portugália, Olaszország (Szardínia), Anglia, Csehország, Oroszország, Kína, Burma, Malajzia, Ausztrália, Kanada, Amerikai Egyesült Államok (Colorado és Új-Mexikó), Peru és Bolívia |
| Egyéb jellegzetesség | legfontosabb volfrámérc |
Forrás: http://www.minerapole.com/
Forrás: http://www.hummingbirdminerals.com/IMG_6438n.jpg
