Tartalom
Tartalom
A kristály (ógörög, krüsztallosz = jég) homogén, diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megnyilvánulása a sík lapokkal határolt mértani test.
A kristály tehát atomok, ionok, molekulák szabályos periódikus elrendeződése.
Egy, két és három dimenzióra kiterjedő rendezettség
A kristályok sajátságai
Szimmetrián értjük valamilyen motívum szabályszerű ismétlődését. A kristály külső szimmetriája legegyszerűbben az ún. fedési műveletek segítségével ismerhető fel. Morfológiailag három fedési műveletet különböztetünk meg: forgatás, tükrözés, inverzió. Szimmetria elemnek nevezzük azt a mértani elemet, amellyel a fedési műveletet végrehajtjuk
Fedési művelet |
Megfelelő szimmetriaelem |
forgatás |
gír v. szimmetriatengely |
tükrözés |
tükörsík v. szimmetriasík |
inverzió |
inverziós pont v. szimmetriaközpont |
Egyszerű szimmetriaelemek
A gír: Olyan szimmetriaelem, amelynek segítségével a kristály egy teljes körforgás alatt önmagával többször fedőhelyzetbe kerül.
A természetes kristályok lehetséges szimmetriatengelyei (gírjei)
A tükörsík: olyan szimmetriaelem, amely a kristályt két egybevágó tükörképi félre bontja.
A kocka (hexaéder) 9 szimmetriasíkja
A szimmetria középpont: olyan szimmetriaelem, amelyen áthúzott bármely egyenes azonos kristálytani elemeket köt össze (élt éllel, lapot lappal).
A kocka inverziós pontján átmenő egyenesek.
A számok az egyenessel egybeeső szimmetriatengely értékűségét jelzik
Összetett szimmetriaelemek
Giroid: olyan szimmetriaelem, amely elfordítás közben a kristály eredeti helyzetének a tükörképét is létrehozza.
A tetragiorid egyszerű szemléltetése
Az olyan lapok összességét, amely lapok azonos paraméterekkel fejezhetők ki, kristályformának nevezzük. A kristályforma lehet zárt, vagy nyílt. Ha a kristályforma csupa egybevágó lapból áll, egyszerű kristályformáról beszélünk, több egyszerű forma egyidejű fellépése formakombinációt hoz létre. (13/a. ábra). (A segédletben csak a legjellemzőbb formákat tárgyaljuk teljesség igénye nélkül.).
13/a. ábra. a., Egyszerű formák b., Formakombinációk
Nyílt formák:
A nyílt formák lehetnek egy (prizma), vagy két irányban nyíltak (véglap). Nyílt forma a kristályon egymagában nem lehet, csak más formával kombinálódva (13/b. ábra).
13/b. ábra. Véglapok, prizmák és dipiramisok kombinálódását egy kénkristályon
Véglap vagy (pinakoid (pinax = deszka): 2 lapos kristályforma.
Két párhuzamos lapból áll, amelyek általában inverziós pont szerint tartoznak össze.
Prizma hasáb: azok a formák, melynek lapjai egymással párhuzamos élben metsződnek, és digír, trigír, tetragír, vagy hexagír szerint tartoznak össze.
(A főtengelyes rendszerekben a prizma lapjai a c tengellyel párhuzamosak.)
Piramis: azok a formák, amelyek lapjai a c tengelyhez szimmetrikusan hajolnak.
Zárt forma:
Dipiramis: Poláris szimmetriatengelyre merőlegesen a piramisoknál vízszintes tükörsík lép fel, egy alsó és egy felső piramis dipiramist alkot. (14. ábra)
14. ábra. a, dipiramis. b, c, d, prizmák. e, f, g, véglapok
Az összes lehetséges kristályok 7 féle tengelykeresztbe, (7 féle koordinátarendszerbe), illetve 7 kristályrendszerbe sorolhatók:
1. Szabályos
2. Négyzetes
3. Rombos
4. Egyhajlású
5. Háromhajlású
6. Hatszöges
7. Trigonális
Összefoglaló táblázat
A kristálylapok jellemzésére képzeletben térbeli koordinátarendszert létesítünk a kristályban. A koordinátarendszer tengelyei az ún. kristálytani tengelyek a kristály geometriai középpontján mennek keresztül (9. ábra)
9. ábra. Kristálytani tengelyek a, b, c és a lapok indexei (pl. 001-, -100, stb. l. később)
Azokat a távolságokat, amelyeket az egyes kristálylapok a tengelyekből lemetszenek, paraméternek nevezzük. A kristálylapok jelölésére a paraméterek helyett az ún. Miller féle indexet használjuk. Az indexet a paraméterek reciprok értékei, pl.: (111); (100); (110); stb. Általános esetben a h, k, l, illetve i indexeket alkalmazzuk (9. 10. ábra)
10.ábra. Az oktaéder lapjainak Miller féle indexei
11.ábra. A kristálylapok néhány lehetséges helyzete a tengelykeresztben
Háromhajlású (triklin) rendszer
Triklin véglapos osztály: inverziós pont.
Jellemző kristályformák:
véglapok I. véglap (100), II. véglap (010), III. véglap (001);I. fajta véglap (0kl), II. fajta véglap (h0l), III. fajta véglap (hk0), IV. fajta véglap (hkl)
Egyhajlású (monoklin) rendszer
Monoklin prizmás osztály: 1 tükörsík, 1 digír, inverziós pont (29. ábra)
29. ábra.
Jellemző kristályformák: véglap I. véglap (100), II. véglap (010), II. fajta véglap (h0l), III. véglap (001); prizmák I. fajta (0kl), III. fajta (hk), IV. fajta (hkl) (30. ábra).
30. ábra. monoklin prizmák és véglapok
Rombos rendszer
Rombos dipiramisos osztály: 3 tükörsík, 3 digír, inverziós pont (27. ábra)
27. ábra.
Jellemző kristályformák: véglapok I. véglap (100), II. véglap (010), III. véglap (001); prizmák I. fajta (0kl), II. fajta (h0l), III. fajta (hk0); piramisok (hkl); dipiramisok (hkl) (28. ábra).
28. ábra. a, rombos piramis, b, c, d, rombos prizmák, e, f, g, véglapok
Négyzetes (tetragonális) rendszer
Ditetragonális dipiramisos osztály: 5 tükörsík, 4 digír, 1 tetragír, inverzióspont (23. ábra).
23. ábra.
Jellemző kristályformák: Bázislap (001); Tetragonálios prizmák I.r. (110), II.r. (100);
Tetragonális piramisok I.r. (hhl), II.r. (h0l); Tetragonális dipiramisok I.r. (hhl), II.r. (h0l)
(24. ábra).
24. ábra a, ditetragonális, b, és c, kétféle helyzetű tetragonális dipiramis, d, ditetragonális, e, és f, tetragonális prizmák, g, bázislap végprizmák
Romboéderes (trigonális) rendszer 31. ábra. Jellemző kristályformák: prizmák I.r. trg. (101-0); romboéderek I.r. (hoh-l); szkalenoéder (hki-l) (32. ábra).
Ditrigonális szkalenoéderes osztály: 3 tükörsík, 3 digír, 1 trigiroid,1 inverziós pont
(31. ábra)
32. ábra. Különböző helyzetű és hajlású romboéder és egy szkalenoéder
Hatszöges (hexagonális) rendszer
Dihexagonális dipiramisos osztály: 7 tükörsík, 6 digír, 1 hexagír, inverziós pont (25. ábra).
25. ábra.
Jellemző kristályformák: Bázislap (0001); Hexagonális prizmák /I.r. (101-0), II.r. (112-0)/ Hexagonális piramisok /I.r. (h0h-l), II.r. (hh2h-l)/ Hexagonális dipiramisok /I.r. (h0h-l), II.r. (hh2h-l)/ (26. ábra).
26. ábra. a, dihexagonális dipiramis; b, és c, különböző helyzetű hexagonális dipiramisok; d, dihexgonális prizma, hexagonális prizma; e, hexagonális prizma és bázislap (véglap).
Megjegyzés: A tetragonális és a hexagonális rendszerben megkülönböztetünk elsõrendű (I. r.) és másodrendű helyzetet (II. r.) ábra.
Szabályos rendszer. E rendszer szimmetriája a legmagasabb, itt csak a zárt és általában
magas lapszámú formát találunk.
Hexakiszoktaéderes osztály: 3 + 6 tükörsík, 3 tetragír; 4 trigiroid (az ábrán D); 6 digír; inverzióspont (15. ábra).
15. ábra
(100) hexaéder vagy kocka, 6 négyzet alakú lapból áll, szimmetriája a szabályos rendszer
legmagasabb szimmetriájának felel meg (16. ábra).
16. ábra.
(110) rombdodekaéder, vagy rombtizenkettős, 12 rombusz alakú lapból áll.
Lapjaira digír áll merőlegesen. (17. ábra).
17. ábra.
(111) az oktaéder 8 egyenlő oldalú háromszögből áll.
Lapjaira trigiroid áll merőlegesen. (18. ábra)
18. ábra.
Hexakisztetraéderes osztály: 6 tükörsík, 4 trigír (az ábrán D), 3 tetragiroid (19. ábra)
19.ábra
(111) A tetraéder 4 egyenlő oldalú háromszögből áll.
A lapjaira merőleges trigír poláris kifejlődésű. (20. ábra)
20. ábra.
Diszdodekaéderes osztály: 3 tükörsík, 3 digír, 4 trigiroid (az ábrán D), inverziós pont
(21. ábra).
21. ábra.
(hk0) pentagondodekaéder 12 ötszöges alakú lapból áll (22. ábra).
22. ábra.